Emberek a Mars kutatására
Az emberes expedíciók keretében a holdutazáshoz hasonlóan asztronautákat, a tervek alapján 6-8 főt juttatnának a Marsra, akik - két különböző forgatókönyv szerint - vagy egy hónapig, vagy több mint egy évig dolgoznának ott. Az emberekkel végzett kutatás legfontosabb előnyei az alábbiak.
Az emberekkel végzett kutatás legfontosabb hátrányai az alábbiak.
Érvek és ellenérvek
A fentiek jelenlegi tudásunkat, illetve a közeljövőre vonatkozó elképzeléseinket tükrözik. Számos területen lehet azonban olyan gyors a fejlődés, amitől megváltozhat egyes problémák megítélése.
Az egyik legérdekesebb témakör a mesterséges intelligencia fejlődése. A robotok a jövőben akár az emberhez hasonló kreativitással rendelkezhetnek - bár erről megoszlik az elméleti szakemberek véleménye. Igaz, hogy a számítástudomány fejlődése gyors, 20-30 éven belül feltehetőleg mégsem jut el arra a szintre, hogy a szaktudás gyakorlati alkalmazásában az emberrel vetekedő képességű gépek szülessenek. Egy geológus vagy biológus kutató képességeinek legértékesebb része nem a tárgyi tudásból származik, hanem abból a tapasztalatból ered, ahogy azt a tudást a gyakorlatban alkalmazza. Talán idővel a tanulásra képes robotok is elsajátíthatják ezt a képességet - de ezt egyelőre nem lehet előre látni.
Az egyik legfontosabb érv, amely még az emberes marsexpedíció mellett szól, hogy távlatilag sokkal előremutatóbb, mint a kizárólag robotokkal végzett kutatás. Az űrhajósokkal végzett expedíció előrevetíti az emberiség terjeszkedését, új világok felfedezését, amely a történelem során mindig fontos mozgatórugó volt. Emellett olyan technikai kihívásokkal jár, amelyek megoldásai a tudomány és a gazdaság, a mindennapi élet számtalan területén kamatoztathatók.
Ember-robot kooperáció a Marson
Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy a Mars megismerésében mindkét fél előnyös oldalait kellene kihasználni. Az ember-robot együttműködési lehetőségek terén jelenleg még csak kísérleteket végeznek, de az eredmények bíztatóak.
A Utah államban (USA) található Mars-analóg kutatóállomás, az MDRS közelében is végeztek már ilyen teszteket. (A Hungaromars2008 expedíció keretében nemrég magyar legénység dolgozott az állomáson, akik a Pécsi Tudományegyetem Husar 2D jelű roverével is végeztek néhány kísérletet.) Az ember-robot kooperáció keretében a robotok fő előnye a nagy teherszállító képesség és fizikai erő, amelynek révén nehéz műszerek szállíthatók, a kemény felszínbe furatok mélyíthetők stb.
A robot-ember kooperációval kapcsolatos teszt az MDRS kutatóállomás sivatagi vidékén (Mars Society)
Az egyes technikai felszerelések fúziójára sok érdekes ötlet született már. Elképzelhető, hogy a kisebb terepjárók, amelyeken 1-2 asztronauta vizsgálja a felszínt, nem csak irányítható járművek lesznek, hanem autonóm robotok is, amelyek sofőr nélkül is üzemelhetnek. A robotok segítségével mérsékelhető lenne az egyik nagy probléma, aminek lényege, hogy az ember egy-egy alkalommal csak 6-8 órát képes szkafanderben úgy dolgozni, hogy mindvégig megfelelő teljesítményt nyújtson. Bizonyos egyszerű feladatokat (például ugyanazon mérés elvégzése különböző helyszíneken, szisztematikus mintavétel-sorozat végrehajtása nagy távolságon stb.) egy robot is elvégezhet, amíg az asztronauta kreatívabb, nagyobb szakértelmet igénylő munkát folytat. Az emberes bázis közelében tevékenykedő robotokat a lakóegységben lévő űrhajósok is irányíthatják majd.
Egy félig autonóm robot tesztelése a sarkvidéki Haughton-kráterben, a Flashline Sarkvidéki Mars Analóg Kutatóállomás közelében (jobbra), és a szisztematikus vizsgálatra kijelölt jégfolt területe (balra) (NASA, HMP)
A robotok egyébként is nélkülözhetetlenek lesznek az emberes expedíciókhoz. Akár több évvel az első űrhajósok érkezése előtt leszállhatnak a Marson az üzemanyagot, vizet és oxigént termelő egységek, amelyeket munkagépek is kísérnek, hogy az első űrhajó landolásakor már minden készen várja a kutatókat.