Tehénlopással is vádolták a magyar Mars-utazókat

Nem volt könnyű a magyar legénység élete a földi Mars-bázison: kétszer is áram nélkül maradtak, végül egy "marslakót" kellett segítségül hívniuk, aki a "Don" névre hallgatott. Két autós turista is megtalálta az isten háta mögötti állomást, majd megjelent három farmer, akik elkóborolt tehenüket keresték a sivatag közepén, lopással gyanúsítva a "marsutazókat". A nehézségek ellenére megfeszített tudományos munka zajlott, és sok értékelhető adat gyűlt össze.

A HUSAR 2D: a magyar mini-rover

Az első emberes Mars-expedíció tagjainak terepi munkáját jelentősen fogják segíteni a robotok. Az MDRS-en a Pécsi Tudományegyetem HUSAR nevű gyakorló űrszondájával is végeztek ehhez kapcsolódó teszteket. Az apró jármű WIFI-n keresztül, mintegy 300 méteres távolságig tudta tartani a kapcsolatot a lakóegységgel. Bár a rover több feladat ellátására önállóan is képes, akkumulátorának hibája miatt összes tulajdonságát nem tudták tesztelni a helyszínen. Hosszas kísérletezés után ugyanis kiderült, hogy akkumulátorai elromlottak, mivel nem bírták a bázis generátora által termelt áram ingadozásait. Ezért egy lényegesen nagyobb akkuval sikerült csak életre kelteni, ez azonban felemás eredményt hozott: a nehéz akkut valakinek kézzel kellett cipelnie a rover mellett, és így kapott energiát az apró szerkezet.

A HUSAR 2D rover a szerelőasztalon és a terepen

Az élet nyomában

A sivatagi környezetben a szárazság, valamint a derült égbolt miatt az átlagosnál nagyobb mértékű az ultraibolya besugárzás. Az expedíció során sikerült ún. kriptobiotikus kérgeket begyűjteni, amelyek akár egy esetleges marsi élettér lehetséges földi analógiáiként is elképzelhetők. Ezek az idős, általában a napsugárzásról sötét színűvé alakult, "égetett" felületű kőzeteken találhatók. 2-3 milliméterrel a felszín alatt egy vékony zöldes réteg húzódik bennük, amely sok cianobaktériumot tartalmaz. Az apró kőzetszemcsék közötti repedésekben lévő élőlények védett mikrokörnyezetben vannak, ahol a beszűrődő napfényben fotoszintetizálni képesek, és az őket beágyazó szemcsék közötti pórusok a nedvességet is megtarthatják.

A kriptobiotikus kéreg mint mikrokörnyezet komolyan szóba jön az esetleges marsi élet kutatása szempontjából. Az ultraibolya sugárzás nagyon erős a vörös bolygón, amit valamilyen szűrővel (például vékony kőzetréteggel) csökkenteni kell még az ellenállónak feltételezett élőlényeknek is. A szárazság ellen szintén védekezni szükséges, ebben sokat segíthet egy nedvességet visszatartó, a molekuláris diffúziót lassító réteg. A begyűjtött mintákat a Collegium Budapestben működő Mars Asztrobiológiai Csoport munkatársai tanulmányozzák az expedíció hazatérése után.

Sivatagi vízfolyások vizsgálata

Akárcsak a száraz vörös bolygón, itt is sok vízfolyásnyom található, amelyek a ritka, alkalmi esőzésekről árulkodnak. Bár a víz az MDRS környékén és a Marson is ritka vendég, felszínalakító hatása mégis látványos.

Forrás: HungaroMars 2008

A szakafanderben végzett séták során több egykori vízfolyásnyomot azonosítottak, néhol világos sólerakódásokkal. Feltehetőleg az erős párolgástól a felszín felé szivárgó oldatok hagyták maguk után a világos réteget. A napsugárzás domináns hatására látványos példákat láthattak: egyes vízfolyásnyomok keresztszelvényének csak a déli kitettségű lejtőjén mutatkozott ez az anyag, feltehetőleg itt melegedett fel jobban a talaj, és ezért innen volt erősebb a párolgás, ami létrehozta a sókiválást.

A legénység filmet is forgatott, valamint egy, az MTA Pszichológiai Kutatóintézete által fejlesztett kísérletet is végzett, amely az izolált csoport viselkedését tanulmányozta - a tapasztalatok egyszer talán egy valódi Mars-expedíción is kamatoztathatók lesznek. Az expedíción készült hangfelvételeket szakemberek elemzik majd.

A terepi munkához szükéseg szimulációs szkafanderek használata (HungaroMars 2008)

Rövidfilm a bázis életéből (HungaroMars 2008)

ittLátogasson el a földi marsbázisra korábbi képgalériánk segítségével!