Odúépítés agyrázkódás nélkül

Bár az idei tél enyhén indult, az esetleges fagyok még nagy erőpróba elé állíthatják a nálunk telelő madarakat. Az etetésen kívül odúépítéssel is segíthetjük tollas vendégeinket. Az odúlakó, természetes vagy mesterséges odúkban "fészkelő" közismert vagy ritka hazai fajok - madarak, emlősök, ízeltlábúak - életét, szokásait, velük kapcsolatos információkat tartalmazó oldalt indított a Magyar Madártani Egyesület, ahol az odúkészítés legapróbb részletei is kiderülnek.

Odúlakók

Kerti madaraink egy része odúban költ. Az odúlakó madarak némelyike, így a cinegék, fészket is építenek, csak éppen az odú belsejében. Mások, például a macskabagoly vagy a harkályok a puszta aljzatra rakják tojásaikat.

Mesterséges odúk

A madarakat úgy tudjuk a költési időben is a kertben tartani, hogy megfelelő fészkelőhelyet biztosítunk a számukra. A településeken kevés az idős, odvas fa, ezért érdemes mesterséges odúkat kihelyezni a kertekbe, parkokba. Az odúk készítésénél és kihelyezésénél figyelembe kell venni a madarak természetes fészkelési szokásait. A mesterséges odúk lakója lehet többek között a széncinege, a kék cinege, a seregély, a kerti rozsdafarkú, a búbosbanka vagy épp az idei év madara, a mezei veréb is.

Természetes fészekodúk

A hazai erdőkben fészkelő madárfajok harmada odúlakó. Ezek a madarak az öregedő fák odvaiban, üregekben, hasadékokban és a harkályok vájta odúkban fészkelnek. A harkályok többnyire évente új otthont készítenek maguknak, így a régi lakásokba új, az építkezésben kevésbé ügyes lakók, például cinegék, pelék költözhetnek.

Agyrázkódás nélkül

A harkályok másodpercenként akár 20 ütést is mérnek a fára, ráadasul olyan erővel, mintha a csőr minden egyes lecsapásnál 26 km/rás sebességgel csapódna a fához. Vajon miért nem kapnak agyrázkódást ezek a madarak?

A harkályok koponyájának különleges felépítése és a kopácsolás technikája az, ami megóvja őket a sérülésektől. A koponya - főleg a nyakszirt tájékán - vastag, szivacsos csontból épül fel. Az állkapocs porca is nagyon erős, ami szintén segít felfogni az erős ütéseket. A koponyacsontok és az agy között kevés hely van. Ez csökkenti az agyvíz mennyiségét, emiatt az agyállomány alig tud elmozdulni. Mindemellett a harkályok néhány fejizma a lecsapás előtt összehúzódik, ami segít eloszlatni az ütes erejét, ezzel is védve az agyat.

Új odúk telepítését végző önkéntes madarászok

A harkályok kopácsolási technikája is különleges. A kutatók megfigyelték, hogy a harkály mindig merőlegesen üti meg a fát. Előbb néhányszor gyengén kopogtat, hogy felvegye a megfelelő helyzetet, azután többször is nagyon pontos ütéseket mér a fára. Közben ügyel arra, hogy a feje ne forduljon el az ütközés pillanatában. Így kerüli el, hogy az agyára forgatóerők hassanak, amelyek "megcsavarnák" az idegeket, és ájulást idéznének elő. Az oldalról ütköző autók utasai éppen az ilyen erők miatt szenvednek sokszor súlyos agysérüléseket.