Nyakunkon a GPS-rendszerek új korszaka

Az események a színfalak mögött zajlanak, ám a jólértesültek már tudják, hogy rohamosan közeleg az idő, amikor az amerikai műholdas navigációs rendszer, a Navstar egyeduralma megszűnik. Ki lesz a következő, aki globális helymeghatározó rendszerrel rukkol elő? Európa, az oroszok, netán Kína? Kinek milyen szisztémájú a rendszere, és hány navigációs műholdja kering jelenleg? Ha kiépül egy új rendszer, használható lesz-e a már megvásárolt GPS vevőinkkel? Ezekkel az izgalmas kérdésekkel fordultunk az ELTE első Tudományos Sajtóklubján Kovács Bélához, az Informatika Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársához.

GLONASSZ - feléledt a tetszhalott

Míg a tengerentúlon a Navstarral bajlódtak, addig tőlünk keletre a Glonassz (Globálnája Návigátszionája Szputnyikovája Szisztyéma) rendszer tervei fölött dugták össze a fejüket az orosz mérnökök. Annyira hatékonyan, hogy a kilencvenes évek közepére már az is majdnem elérte a teljes kiépítettséget. "Mi a geodéziában már '94-95 körül használtuk a Glonasszt, voltak olyan készülékeink, amelyek képesek voltak venni a jeleit." - mondja Kovács Béla.

Az orosz rendszer működési elve hasonló a Navstaréhoz, azaz ugyanúgy műholdakból, földi vezérlőállomásokból, és felhasználói vevőkészülékekből áll. Apróbb eltérések azért akadnak: a Glonassz műholdak nem hat, hanem három pályasíkon keringenek, és kissé alacsonyabban (19100 km-en), így gyorsabban, mindössze 11 óra 15 perc alatt kerülik meg a Földet. Egy kis hátrány is mutatkozik az amerikai rendszerhez képest abban, hogy földi vezérlőállomásaik nem az ideális pozícióban, az Egyenlítő mentén, hanem attól kissé északabbra helyezkednek el.

Glonassz műhold

A Glonassz paramétereit tekintve elvileg semmivel sem marad el a Navstar mögött, ám annak, hogy még nincs tömeges használatban, több oka is van. A rendszert nem tették olyan gyorsan publikussá, mint a vetélytársát, sőt nem is volt a civil felhasználók számára használható vevőegysége sem. A kilencvenes évek közepén, a mély orosz gazdasági válság idején pedig egyenesen a léte került veszélybe: "úgy potyogtak akkoriban az orosz műholdak, mint ősszel a legyek" - jegyzik meg tréfásan Kovács Béla. Ám ahogy az orosz gazdaság lassan erőre kapott, a Glonassz helyreállítása se váratott magára sokáig.

Az eredeti tervek szerint pályánként 8, azaz összesen 24 hold alkotja majd a rendszert. "Pillanatnyilag 11 aktív hold kering, 3-at most lőttek fel néhány hete, és ezenkívül három tartalék holdjuk is van. Tehát 16 holdjuk elvileg működőképes. Azt ígérték, hogy 2008-ra meglesz a kiépítettség. Igaz, ezt nemrég módosították 2009-re, de a jelek szerint ez a dátum tartható" - vázolja a jövőt Kovács Béla.

Vagyis akár két éven belül kiépülhet, vagy ha tetszik visszaépülhet egy második, civilek számára is elérhető globális helymeghatározó rendszer!