Egy puha ásvány a fürdőszobából: a talk

Vágólapra másolva!
Új sorozatot indított az [origo] Tudomány rovata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettárának közreműködésével. Az ásványok világába kalauzoló összeállításban ezen a héten a talkot mutatjuk be, gyönyörű képek kíséretében. Megismerhetik az ásványok keménységi skáláját, a Mohs-skálát is.
Vágólapra másolva!

Röntgensugárzással a kozmetikumok nyomában

A röntgen-pordiffrakció olyan vizsgálati módszer, amelynek segítségével kristályos anyagok anyagi minősége finom porukból meghatározható. A vizsgálatnál a por szemcsemérete átlagosan 0,001-0,01 mm. A mérés alapja, hogy az atomokon elhajló (diffraktálódó) röntgensugárzásból a kristályos anyagok belső rendjét visszakövetkeztethetjük. Az eltérő kristályoknak jellemző, egyedi elhajlási (diffrakciós) képük keletkezik. Minden kristályos vegyület ezen, több elhajlási maximumból álló jelsorozattal jellemezhető. Mivel az azonos összetételű és kristályszerkezetű anyagok pora azonos lefutású felvételt ad, így a röntgen-pordiffrakció "ujjlenyomat technikaként" is alkalmazható módszer az anyagok azonosításánál.

Keverékeknél a különböző anyagok képei, mennyiségük arányában, egymásra rakódnak.
A módszert széles körben alkalmazzák az anyagtudományban és az iparban, olykor még nyomozásnál is: ha például a tetthelyen speciális összetételű a talaj, a tetthelyről és a feltételezett tettes cipőtalpáról vett talajminta pordiffrakciós felvételét összehasonlítva megállapítható, járt-e a gyanúsított a helyszínen.

A módszer viszonylag olcsó és gyors. A mérés nem igényel különleges mintaelőkészítést, a vizsgálandó anyagból kb. 0,5 grammnyit kell porrá törni, egy átlagos felvétel elkészítési ideje pedig nem több mint 30 perc.

Forrás: ELTE Ásványtani Tanszék

A fenti ábrán öt, por alakú kozmetikum röntgen-pordiffrakciós felvétele látható. Az ELTE Ásványtani Tanszékén az egyetemisták oktatásához gyakran készülnek hasonló felvételek.
Fentről lefelé a sorrend a következő: gyógyszerészeti hintőpor, két különböző babahintőpor, egy olcsó és egy drágább púder. (A "drága" púder háromszor annyiba került, 10 grammjáért mintegy 3000 forintot kértek.)

Jól látszik, hogy a felső három felvétel gyakorlatilag megegyezik: anyaguk főként talk. A talk mellett egy másik, a zöld színe után kloritnak nevezett rétegszilikát ásvány is jelen van kis mennyiségben, bár ez utóbbi a termékeken nincs feltüntetve a "hivatalos" összetevők közt. Megijedni azért nem kell tőle: a klorit - a talkhoz hasonlóan - teljesen veszélytelen az egészségünkre. A természetben a két ásvány gyakran együtt keletkezik, így kerülhetett a klorit a hintőporba.

A két púderben az előző felvételeken megismert csúcsok is jól láthatók, vagyis ezekben is van talk és klorit. A megjelenő újabb csúcsok azonban jelzik, hogy a púderekben a talk mellett más természetes (pl. az illit és a kaolinit nevű agyagásványok) és szintetikus kristályos anyagok is vannak.