Földhöz hasonló bolygó szülőhelyét figyelték meg

Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelyből akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.

Máig valamivel több mint 250 exobolygót fedeztek fel, ezek közel fele a Jupiterhez hasonló vagy még nagyobb tömegű planéta - a Földhöz közeli tömegű exobolygóra még nem akadtak a szakemberek. Ennek oka a jelenleg használt megfigyelési módszerekben keresendő: a technika a csillagukhoz közeli, nagytömegű planétákra érzékeny. Eszerint tehát feltételezhető, hogy a kb. 250 ma ismert exobolygó csak a jéghegy csúcsa.

Ha a műszerekben és a technikában az elmúlt években jellemzőhöz hasonló ütemű továbbfejlődést feltételezünk, akkor reális esély van rá, hogy tíz éven belül felfedezzék az első Földünkhöz hasonló exobolygót. A feltételezések alapján további egy évtized lehet elegendő a következő fontos lépés megtételéhez, amikortól már az egyes planéták légkörét is tanulmányozhatjuk. Ekkor a földszerű exobolygók légköri összetételét, hőmérsékletét, éghajlati jellemzőit is részleteiben vizsgálni lehet majd.

Ugyanakkor egyes elképzelések szerint az eddig felfedezett ún. forró Jupiter típusú planéták (a csillagukhoz nagyon közel keringő óriásbolygók) létezése csökkenheti a Földhöz hasonló égitestek gyakoriságát. Ezek a nagytömegű objektumok ugyanis csillaguktól távol születtek, és onnan vándoroltak befelé, különböző gravitációs kölcsönhatások révén. A vándorlásuk során pedig a Földhöz eredetileg hasonló helyzetű planétákat kilökhették a rendszerből.

Szerencsére a fenti lehetőségek ellenére van esély a távoli Földek fennmaradására. Ennek oka egyrészt az, hogy feltehetőleg nem minden bolygórendszerben vándoroltak befelé az óriásbolygók - bár ezen a téren még nagyon hiányosak az ismeretek. Másrészt pedig amint a vándorló óriásbolygók útjuk mentén kifelé szórják az anyagot, annak egy része a Föld-típusú bolygók helyére juthat, ahol új planéták keletkezhetnek belőle.

Ilyen szimulációk eredménye látható az alábbi ábrán. Az alsó sor a Naprendszer bolygóit mutatja, míg a felső három sor egy-egy szimuláció keretében kialakult képzeletbeli bolygórendszereket. Utóbbiaknál a legbelső égitest képviseli a befelé vándorolt Jupiterhez hasonló exobolygót. Ezektől jobbra láthatók a kilökött törmelékből keletkezett újabb planéták, ahol az egyes korongok mérete az adott exobolygó tömegével arányos. Utóbbi égitestek a függőleges szürke sávval jelölt Lakhatósági Zónába is megjelenhetnek. A szakemberek az adott bolygóra hulló üstökösmagokból a felszínre jutott H₂O mennyiségét is megpróbálták durván közelíteni, ezt jelzik a kék héjak a szürke köröknél. A szimuláció alapján tehát keletkezhetnek a Földhöz hasonló helyzetű és tömegű planéták, és azokon víz is előfordulhat az ilyen rendszerekben.

A szimulációk eredményeként kialakult képzeletbeli bolygórendszerek (Raymond, Quinn, Lunine)