Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre

Vágólapra másolva!
A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.
Vágólapra másolva!

A Lunar Reconnaisance Orbiter (LRO) űrszondát a NASA a tervek alapján 2008-ban indítja a Hold tanulmányozására. Célja olyan információk gyűjtése, amelyek a tervezett emberes holdutazás előkészítéséhez szükségesek. Mérései alapján kívánják a leendő holdbázis helyszínét kiválasztani, és a közelben felhasználható erőforrásokat feltérképezni. Fontos feladata továbbá a sugárzási környezet vizsgálata, egyelőre ugyanis nem tudják, miként viselkedik az emberi szervezet, ha hónapokon keresztül a Föld magnetoszféráján (mágneses védőpajzsán) kívül tartózkodik. A fenti célok elérésében az alábbi műszerek segítenek:

  • CRaTER (Cosmic Ray Telescope for the Effects of Radiation): a kozmikus sugaraknak és a napszéllel érkező nagyenergiájú részecskéknek egy speciális műanyagra kifejtett hatását vizsgálja. A kérdéses anyag bizonyos szempontból az emberi bőrhöz hasonlóan reagál az ilyen sugárzásokra.
  • DLRE (Diviner Lunar Radiometer Experiment): a felszín hőmérsékletét, összetételét és a sziklák térbeli eloszlását tanulmányozza, amely a jövőbeli leszállások tervezéséhez szükséges.
  • LAMP (Lyman-Alpha Mapping Project): jeget keres a Hold felszínén a távoli ultraibolya tartományban, a hadászatban alkalmazott éjjellátó technikához hasonló módszerrel.
  • LEND (Lunar Exploration Neutron Detector): a Hold felszínéről érkező neutronok vizsgálatával a kőzetek hidrogéntartalmára következtet, emellett vízjég nyomát is keresi kísérőnkön.
  • LOLA (Lunar Orbiter Laser Altimeter): lézeres magasságmérő a domborzat pontos meghatározásához.
  • LORC (Lunar Reconnaissance Orbiter Camera): a holdfelszínről maximálisan méteres felbontású képeket rögzítő kamera.
  • MiniRF: radarberendezés, amely a felszín alatt kis mélységben eltemetett jeget képes kimutatni.

Forrás: NASA

Fantáziarajz arról, amint a MiniRF detektor radarhullámaival pásztázza a felszínt (NASA)

A közel 1000 kg össztömegű LRO a tervek szerint 2008 őszén startol, és négy nap alatt éri el kísérőnket. Mindkét pólus felett elhaladó körpályára áll, amelyen mindössze 50 km-rel kering majd a felszín felett. Innen végzi méréseit legalább egy éven keresztül.

Az LRO szondával együtt egy kisebb űreszköz is startol: a LCROSS (Lunar CRater Observation and Sensing Satellite). Feladata, hogy a hordozórakétája utolsó fokozatának becsapódását megfigyelje. Az utolsó fokozat ugyanis a tervek alapján az egyik sarkvidéki kráterben landol. Becsapódása az esetleg ott található vízég egy részét kirepíti az űrbe. Ezt a felhőt figyeli meg a LCROSS, át is halad rajta, majd az utolsó fokozat után kb. 10 perccel szintén becsapódik. Mindkét robbanást, illetve azok felhőit a Fölről is nyomon követik majd.