A vaskori disznó és sorstársai - különleges hibridek az állatvilágban

Az iskolai biológiaórákon úgy tanítják, hogy a különböző fajú állatok onnan ismerszenek meg, hogy ha képesek is egymással szaporodni, utódjuk nem lesz termékeny. A legújabb felfedezések sokszor cáfolni látszanak ezt a közvélekedést, és a klasszikus fajfogalom elavultságára hívják fel a figyelmet. A természetben valójában meglepően gyakran keverednek egymással a különböző fajú állatok - főleg madarak és rovarok - úgy, hogy születendő utódjuk is egészséges. Az ismert fajkeresztezések többsége ennek ellenére emberi segédlettel jött létre. Hol húzódnak a fajkeveredés genetikai és ökológiai korlátai?

Zebroid

Afrikában gyakran keresztezik a zebrát más, háziasított lófélékkel, így a lóval, a szamárral és a pónival. A születendő utód testfelépítésében hasonlít a háziasított szülőjére, de részben csíkos. Tenyésztésének fő oka, hogy - hasonlóan zebra felmenőihez - jobban viseli a száraz, meleg afrikai éghajlatot, mint a ló vagy a szamár, így könnyedén használható igavonásra, de gyakran lovagolnak is rajta. Charles Darwin, az evolúció-elmélet megalkotója két könyvében is megemlíti a zebroidot, rajta keresztül bemutatva azt, hogy az állatok, háziasításuk során, milyen alakváltozáson mehetnek át.

Ajánlat: Zebra-póni kölyök született egy franciaországi állatkertben

* * *

Láma-teve - hatszoros súlykülönbség

A láma és a teve keresztezésével hozták létre Lulu Skidmore és munkatársai a 90-es évek második felében, a két faj genetikai rokonságának vizsgálatára. Minthogy a teve hatszor súlyosabb a lámánál, mesterséges megtermékenyítésre volt szükség a sikeres fogantatáshoz. A megszületett borjú meglepetésükre még az újszülött lámáknál is kisebb volt, a tevékre jellemző rövid fülekkel és hosszú farokkal rendelkezett, de patája a lámákéra hasonlított. Minthogy a lámáknak és a tevéknek is 74 kromoszómájuk van, a kutatók bíznak abban, hogy a hibrid termékeny lesz, és a jövőben gyapját és húsát is hasznosítani lehet.