Fél évszázada kezdődött az űrkorszak

1957. október 4-e világtörténelmi dátum. Ezen a napon sikerült először Föld körüli pályára állítani egy mesterséges holdat, egy szatellitát, a Szputnyik-1-et. Ezt a napot ma már bátran nevezhetjük egy új korszak, az űrkorszak kezdetének is. Kevesen tudják, hogy az oroszok eredetileg egy jóval nagyobb és bonyolultabb műholdat akartak indítani, de kifutottak volna az időből.

A hazai űrkutatás, űrhajózás mérföldkövei

1946. február 6-án Bay Zoltán vezetésével egy hazai kutatócsoport sikeresen veszi a Hold felszínéről visszavert radarjelet. Ez volt a magyar űrkutatás első, kezdeti lépése.

1959-től Magyarország az Világűrbizottság (COPUOS) alapító tagjává válik. (A bizottság jelenlegi első alelnöke dr. Both Előd, a MŰI igazgatója.)

1965-ben a szocialista országok között létrejön az Interkozmosz Együttműködés (teljes nevén: A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában, felhasználásában)

1966-ban megalakul Magyarországon az első, kormányzati űrkutatásért felelős szerv, az Űrkutatási Kormánybizottság, mely helyére 1978-ban az MTA Interkozmosz Tanácsa, annak helyébe pedig 1992-ben a Magyar Űrkutatási Iroda lép.

Űrszemét

Az űrkorszak óta alaposan "teleszemeteltük" bolygónk környezetét. A becslések szerint jelenleg mintegy 600 000 darab olyan mesterséges eredetű objektum kering Föld körüli pályán, amely 1 centiméternél nagyobb méretű. Természetesen ezek legtöbbje passzív, kisméretű ún. űrszemét. A nagyobbak közül az amerikai katonai megfigyelő szolgálat, a NORAD kb. 10 000 darabnak követi a pályáját, és az embert szállító űreszközöknek (Nemzetközi Űrállomás, űrrepülőgépek, Szojuz-űrhajók stb.) jelzi, ha ütközésveszély lép fel. A Naprendszerben a Hold- és űrszondákkal kapcsolatosan is százas nagyságrendű lehet a repült űreszközök és az űrszemét-darabok száma.

1970. november 28-án a világűrbe is eljut szuborbitális repülése során a Vertyikál-1 tudományos kutatórakéta, fedélzetén egy magyar fejlesztésű mikrometeorit-csapdával.

1972. április 4-én a világűrbe indul az Interkozmosz-6, az első műhold, melynek fedélzetén magyar fejlesztésű műszer kapott helyet.

1980. május 26-án elindul az űrbe Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa. Hat magyar műszerrel végez egy héten át tartó kutatásokat a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.

1984. decemberében nemzetközi együttműködésben, de főként magyar, cseh és szovjet műszerekkel elindultak a Vega-1 és Vega-2 űrszondák. Feladatuk a Vénusz megközelítése, leszállás, légköri ballonnal történő mérések végzése, majd az anyaszondával a Halley-üstökös megközelítése.

1991. április 10-én Magyarország (a közép-kelet-európai államok közül elsőként) a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről szóló egyezményt az Európai Űrügynökséggel. 1998-tól részt vettünk az ESA tudományos kísérletek fejlesztését célzó ún. PRODEX programjában, 2003-tól pedig (elsőként) az ESA Európai Együttműködő Államává váltunk. Csatlakozásunk előreláthatólag 2010-2011 körül várható. Hazánk Oroszországgal (2000-től) és az Egyesült Államokkal (2001-2006) is kötött kormányközi űrkutatási együttműködést.

Napjainkban a hazai magánszektor, kis-és középvállalkozások is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az űrtevékenységbe, legyen az az űrtechnológia földi alkalmazása vagy kutatás. A magyar kutatóhelyeken jelenleg két-háromszáz kutató dolgozik űrkutatási projekteken, és mindeddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben - olvasható a Magyar Űrkutatási Iroda sajtóközleményében.

Programajánló

Ötvenéves az űrkorszak címmel előadássorozat zajlik a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. ker., Laborc u 2/C), kedden esténként 18 óráról. A program:

Okt. 9.: Otthonunk a világűrből (Tímár Gábor, Kern Anikó)
Okt. 16.: Űrkorszak - űrverseny (Horváth András)
Okt. 30.: Űrkutatás Magyarországon (Horvai Ferenc)