Épül a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

Bátaapáti mellett pár hónapon belül üzembe helyezik az ország második, végleges radioaktívhulladék-tárolóját. Összeállításunkban bemutatjuk, milyen lesz a tároló szerkezete, milyen hulladékokat tárol, és mennyire biztonságos a nemzetközi normák, az építők és a környezetvédők szerint.

Biztonság

A radioaktív hulladék biztonságos elhelyezése minden ország létérdeke. Bár az alapvető tervezési szempontok ugyanazok, a helyi adottságoktól függően minden hulladéktárolót egyedileg kell kialakítani. "A Magyarországon épülő új tároló minden olyan műszaki megoldással rendelkezik, amelyek alapján a nemzetközi normákat figyelembe véve biztonságosnak tekinthető" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Dr. Hegyháti József gépészmérnök, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója.

Ezt szolgálja az úgynevezett többgátas elhelyezési módszer, melynek lényege, hogy a rendszer különböző elemei egymástól függetlenül, akár egyenként is képesek megakadályozni a radioaktív anyag szabadba jutását. Itt az első gátat az acélhordó jelenti, a másodikat a konténereket kitöltő beton vagy speciális habarcsanyag, a harmadikat a vágatokat eltömő zúzalék, a negyediket a megfelelő geológiai környezet. "A biztonságot tartják szem előtt a rengeteg geológiai vizsgálat elvégzése során, a hulladék keletkezésétől az elhelyezéséig folyamatosan vezetett nyilvántartással, a legkülönfélébb laboratóriumi ellenőrzések alkalmával és a hulladéktároló folyamatos felügyeletekor is" - tudtuk meg Hegyháti Józseftől.

Várakozások szerint 2008 első félévében 3000 darab, 200 literes hordóba csomagolt szilárd hulladék befogadásával kezdi meg működését a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló. Beszámítva az esetleges bővítés lehetőségét is a létesítményt 2105-2107 között zárják le majd véglegesen.

A püspökszilágyi tároló (RHFT) és a Paksi Atomerőmű Zrt. területén (ideiglenesen vagy véglegesen) tárolt kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége (2007. január 1.) A Paksi Atomerőműben éves rendszerességgel 190 köbméter tömörített szilárd és 280 köbméter folyékony halmazállapotú hulladék keletkezik. A Paksi Atomerőmű a magyarországi villamosenergia-termelésben meghatározó szerepet tölt be, annak mintegy 40%-át adja

A nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag tárolása

Pakson éves szinten viszonylag kis mennyiségben (körülbelül 5 m³/év) keletkezik nagy aktivitású radioaktív hulladék, melyet az erőmű területén átmeneti jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csőkutakban. A tárolókapacitás olyan nagy, hogy a végleges tárolást elegendő lesz az erőmű leszerelési fázisában megoldani. A végleges elhelyezésre vonatkozó program meglehetősen vontatottan, de már megindult. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság hetedik közép- és hosszú távú tervében a stratégiai célok között mindenesetre a következő olvasható: "A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mély geológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére kell felkészülni."

A kiégett nukleáris üzemanyag tárolása jelenleg szintén ideiglenes jelleggel, az erőmű szomszédságában létesített Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) történik ötven éves időtartamra. Számítások szerint az erőmű tervezett 30 éves élettartamának végéig keletkezett, hazánkban maradt kiégett nukleáris üzemanyag kazetták száma 11 135 db lesz.

A Paksi Atomerőmű építésének idején az előirányzat az volt, hogy a kiégett üzemanyag-kazettákat az erőmű pihentető medencéiben való 3 éves tárolás után a Szovjetunió térítésmentesen visszafogadja. Az erőmű első blokkjának üzembe helyezése után azonban a Szovjetunió egyoldalúan módosította a feltételeket, miszerint a pihentetési időt öt évre emelték és a visszaszállításért magasabb árat kértek. 1989-1998 között 2331 db kiégett üzemanyagköteg került így vissza a Szovjetunióba.

Az időközben bekövetkezett politikai és gazdasági változások új feltételeket teremtettek, hazai alternatívát kellett előkészíteni. Ekkor vették tervbe, majd építették meg 1992-1996 között a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját. A létesítmény első három modulját már 1999 végére feltöltötték, majd megépítették a következő négyet. Miután ezek is beteltek, újabb négy kialakítása következett, az idén pedig már a 16. kamra is elkészül. A kiégett üzemanyag-kazetták végleges elhelyezéséről egyelőre nincs döntés, bár évek óta készülnek munkaprogramok, tanulmánytervek a lehetséges megoldások felvázolására. 203-ban a magyar és orosz kormány képviselői felújították a visszaszállításra vonatkozó tárgyalásokat. Végül egy olyan megállapodás született 2004-ben, ami fenntartja Magyarország számára a visszaszállítás jogi lehetőségét.

Jónás Katalin