Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

A kurzus tematikája

A témakörök egyben az anyag fejlődésének fontos lépései:

• Az elemek keletkezése a csillagokban, az összetett szerves molekulák kialakulása a csillagközi térben
• Naprendszerünk születése, a ma ismert exobolygók jellemzői
• A földi élet keletkezése
• Szélsőséges élőlények és élőhelyek bolygónkon
• A Titan szaturnuszhold asztrobiológiai potenciálja
• Az Europa jupiterhold asztrobiológiai potenciálja
• A Mars bolygó asztrobiológiai potenciálja, az élet keresésével kapcsolatos eddigi eredmények
• A Naprendszer egyéb égitesteinek asztrobiológiai jellemzői, az élet vándorlásának lehetősége az egyes égitestek között
• Az élet lehetősége a Naprendszeren túl, az egyes csillagok és a galaktikus környezet hatásai
• Ideális bolygó-e a Föld az élet hordozására; milyen szerepet játszottak a kozmikus tényezők a bioszféra létrejöttében és változásaiban?
• Hol és hogyan, milyen űrtávcsövekkel és szondákkal nyomoznak élet után a Földön kívül? Összefoglalás: az élet és az értelem lehetősége a Világegyetemben

Az asztrobiológiai kutatások keretében vizsgált témaköröket az ún. asztrobiológiai mátrix segítségével az egymással mutatott összefüggések szempontjából is áttekinthetjük. Ennek két függőleges oszlopa a planetológia (bolygótudomány) és a csillagászat (itt főleg asztrofizika) területeit öleli fel, noha ez a kettős felosztás a valóságban sok területen átfedi egymást. Vízszintesen három sorban a fizikai, a kémiai és a biológiai kutatások tárgykörei is megjelennek.

Az asztrobiológiai mátrix a tudományterületek közötti kapcsolat bemutatására (MCSE)

A mátrix belső területén néhány konkrét témakör látható. Érdemes azt is megfigyelni, hogy fentről lefelé az anyagfejlődés egyre magasabban szervezett szintjeit figyelhetjük meg - azt is mondhatjuk, hogy az idő fentről lefelé halad. Ennek megfelelően néhány jellemző lépést a jobbra látható két oszlop képvisel.

Mire keres válaszokat az asztrobiológia?

Az asztrobiológia többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ:

• Honnan származtak a földi élet kialakulásához szükséges alapanyagok?
• Hogyan keletkezett az élet?
• Van-e élet a Fölön kívül a Világegyetemben?
• Az esetleges Földön kívüli életformáknál általános-e az a séma, amelyet a földi élet követ? Melyek lehetnek az élőlények általános jellemzői a Világegyetemben?
• Csak összetett, szénalapú szerves molekulák révén és víz közreműködésével lehetséges az élet?
• Mely helyek kedveznek az élet kialakulásának a Világegyetemben, és ezek mennyire gyakoriak?
• A más égitestekről szerzett tapasztalatok mennyiben módosítják a földi élet kialakulásának megítélését?
• Melyek a földi élőlények tűrőképességének határai?
• Milyen hatásokkal van a Földön kívüli térség a földi élet fejlődésére?
• Hogyan befolyásolta a Földnek, mint bolygónak a fejlődését a rajta kialakult bioszféra?
• Milyen jövő vár a földi életre?
• Milyen következményekkel jár a kozmosz meghódítása biológiai szempontból, "megfertőzhetünk-e" más égitesteket?
• Hol és miként érdemes űrszondákkal keresni egykori és mai életnyomokat, elsősorban a Marson?
• Milyen távérzékeléses és helyszíni módszerekkel ismerhetjük fel egy egykori élőlény nyomát?
• Milyen műszerekkel és hogyan tanulmányozzuk a távoli exobolygóknak az élet lehetősége szempontjából fontos adottságait?

A fenti kérdésekre végső választ nem minden esetben kapunk, és sok válasz megszületését e sorok olvasói már nem fogják megélni. Ugyanakkor egyértelmű, hogy nagyon sok érdekes válasz, pontosabban annak egy-egy része a következő években születik meg. Ezeknek az új ismereteknek a befogadásában és áttekintésében nyújthat majd segítséget a kurzus.

Rovertesztelés az Atacama-sivatagban (NASA)