Kutató diákok Magyarországon

Az emberi kíváncsiság és kreativitás talán egyetlen életkorban sem találkozik annyira bőséges, szinte mindere kiterjedő ismeretáradattal, mint a középiskolai években. Új sorozatunkban olyan diákokat mutatunk be, akik kutatási eredményeikkel elismerést vívtak ki hazánkban és külföldön egyaránt.

A következőkben Buza Dániel István, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium diákja mutatja be kutatási eredményeit, amelynek témája: A számítógépes mozgásminta-felismerés egy alkalmazása - Japán és más "egzotikus" betűk tanítása számítógéppel.

Bemutatkozás

Buza Dániel István vagyok, 14 éves. Dunaújvárosban élek és tanulok, jelenleg a Széchenyi István Gimnáziumban. Érdekel a fizika, informatika, és szeretem a matekot is. Három testvérem van, kettő egyetemista, egy pedig már azzal is végzett. Amikor nem tanulok, akkor szívesen kerékpározok, vagy sétálok a városban. Számítógépet is sokat használok, programozásra, kommunikációra. Szeretem a vidám filmeket, könyveket. Ahány vicckönyvet csak látok, megveszem és kiolvasom. Érdekelnek a találmányok, én is gyakran gondolkodom ötleteken. Gyakran veszek részt versenyeken a legjelentősebb eredményem, 2007-ben első díjat kaptam az Innovációs versenyen, amelyet nagy örömömre a köztársasági elnöktől vehettem át. A zsűri döntése értemében én is tagja vagyok annak a háromfős csapatnak, amely 2007 szeptemberében a 19. EU Contest for Young Scientists verseny valenciai döntőjében képviseli hazánkat.

A kutatás rövid ismertetése

Mai világunkban egyre fontosabb különféle idegen nyelvek ismerete. Azonban ez nemcsak a latin betűket használó nyelvekre igaz, hanem a különböző keleti (Japán, Kínai, Arab, Héber, stb....) nyelvekre is. Ezen nyelvek tanulásánál külön nehézséget okozhat, sajátos betűik helyes leírási módjának megtanulása. Én egy olyan számítógépes programot dolgoztam ki, amely segít megtanulni ezeket a különleges betűket. Ez a tanítást úgy végzi, hogy megkéri a felhasználót, hogy rajzoljon le egy adott betűt és azt összehasonlítja egy előre megadott (biztosan jól lerajzolt) betűvel. A berajzoláskor a betűt egy laptop touch-padjára kell rárajzolni. A programban használt módszer jól használható személyazonosság ellenőrzésre is. Nem csak a minta képét hasonlítom az eredetihez, hanem a leírás módja (sebességek, szünetek, stb.) is számít, hiszen a leíráskor keletkező képet még meg lehet tanulni, de a leírás módját nem, vagy csak nagyon nagy nehézségek árán. Ez az ellenőrzési módszer sokkal biztonságosabb a ma általánosan használt eljárásoknál (PIN-kódok, jelszavak), hiszen azokat "bárki" leírhatja.

Az is ezen módszer mellett szól, hogy a többi azonosítási eljárás (PIN-kód, kép, hang) könnyen és nagyon pontosan rögzíthetők és visszaadhatók, a mozgás azonban csak bonyolultan rögzíthető és adható vissza. Gondoljunk például arra, hogy ha egy bankban egy szerkezetet veszünk elő, ami majd helyettünk aláír, az feltűnne a banki alkalmazottnak is.

Az eljárás továbbfejleszthető, hiszen például beíráskor lehet vizsgálni az ujj (hiszen a felhasználó azzal rajzol) által kifejtett nyomóerőt is. Ez feltehetően további hasznos információkat ad a beírást illetően.

Itt olvashatja el vagy töltheti le a teljes anyagot, pdf-formátumban.