A Voyager-program egyik meglepő felfedezése az aktív vulkánkitörések észlelése volt a Galilei-féle holdak közül a legbelsőn, az Ión. A szondák közel 200 km magasra emelkedő kitörési felhőket, becsapódásos kráterek nélküli, színes lávafolyásokkal borított felszínt örökítettek meg. Bár korábban is napvilágot látott egy feltételezés, amely szerint az árapályfűtés révén akár vulkánok is működhetnek a holdon, ennyire látványos kitörésekre nem gondoltak a szakemberek.
A Galileo-űrszondának köszönhetően azóta viszonylag alaposan megismerték az Io vulkanizmusának természetét. Az Io, bármilyen különös is, sokat segíthet saját bolygónk múltjának megismerésében. A Földön már évmilliók óta nem találni olyan forró lávákat, mint amilyenek az Ión léteznek. Az állandóan fortyogó Io tehát bizonyos szempontból a Föld azon korai állapotához hasonlítható, amikor még nem alakultak ki a szilárd szárazföldek, s bolygónk sokkal forróbb volt, mint ma.