Napjaink kémiája

A Természet Világa című ismeretterjesztő folyóirat 2007. évi első különszáma tudományos és népszerűsítő hangvételben arra keresi a választ, hogy merre tart a kémia napjainkban. Az idén 100 éves Magyar Kémikusok Egyesületét köszöntő szám nyílt célja a kémia egyre romló imázsának javítása, a társadalom, főként a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány iránt.

"Ha borásznak készülnék, mindenekelőtt kémiát tanulnék"

A továbbiakban a különszám Pavláth Attila, az Amerikai Kémiai Társaság volt elnökének cikkével folytatódik, melyben a kémia felfedezéseinek mezőgazdasági alkalmazását mutatja be.

A lapban helyet kapnak az alternatív energiaforrások (a biomassza-energia, valamint a hidrogén-energetika) kémiai szemszögű tárgyalásai, de a napjainkban "meglehetősen népszerűtlen" nukleáris energetika történeti áttekintése is.

Nyulászi László egyetemi tanár a számítógép kémiai kutatásban betöltött szerepét és helyét vázolja írásában, majd arra a következtetésre jut, hogy az eredmény a kutatón és nem a számítógépen múlik: "sose az lesz jobb kémikus, akinek nagyobb számítógépe van".

A nanotudomány jelenlegi megítélését és fejlődésének irányát Braun Tibor professzor a terület két elismert művelője, K. Eric Dexler és Richard E. Smalley professzorok levélváltásán keresztül ismerteti.

Ezután tudományos cikkek sorakoznak: a királis vegyületek szintézise, gyógyszerfejlesztés, mesterséges enzimek, élelmiszerkémia (borkémia), ritkaföldfémek gyakorlati alkalmazása, "mindenre jó szilikon", majd bemutatkozik egy új anyagtudomány: a faanyagkémia.

Iskolateremtők

A tudományos cikkeket kémiatörténeti írások követik. Külön publikációk foglalkoznak a klinikai kémia, a termikus analízis, az élelmiszer-kémia fejlődésével. Vámos Éva, az Országos Műszaki Múzeum nyugalmazott igazgatónője a dualizmuskori egyetemek iskolateremtő kémiai laboratóriumairól közöl színes összefoglalót.

Várhelyi Csaba és Makkay Ferenc kolozsvári egyetemi tanárok az Erdélyben dolgozó magyar kutatók eredményeit és a kutatóhelyek fejlődését ismertetik.

Ahogyan az I. Európai Kongresszus is a tudományos szakterületek mellett kiemelten kezelte a kémiaoktatás kérdéseit, úgy a különszámban is helyet kap a vegyész-, illetve vegyészmérnökképzés Bologna-folyamatnak megfelelő, jelenleg is zajló átalakulása. "Paradigmaváltás korát éli a kémia a magyar felsőoktatásban: újradefiniálja önmagát" - összegzi cikkét Bazsa György egyetemi tanár. Unterer János, az Irinyi János Szakközépiskola igazgatója a kémia középiskolai szintű, gyakorlati oktatását mutatja be.

Népszerű kémia

A különszámot a kémiát népszerűsítő, főként a fiatalokat megszólító írások zárják. Liptay György professzor elmondta, hogy a felkért szerzők örömmel vállalták el a feladatot, ami azt bizonyítja, hogy fontosnak tartják a kémia népszerűsítését.

Rögtön az első cikkből kiderül, hogy bár "a tudomány komoly dolog, mégis sokrétű humoros oldala van". Görög Sándor akadémikus írásában egymásra talál a kémia és a zene, például az operaházak színpadán oly gyakran megjelenő mérgek vagy éppen szerelmi bájitalok formájában. Riedel Miklós egyetemi docens elgondolkodtató képtári látogatásra invitál, rámutat, hogy mennyi kémiai téma szerepel a festményeken. Cikkét Szinyei Merse Pál Léghajó című festményéhez fűződő feladattal zárja, az olvasóra bízza annak megfejtését, hogy mekkora légnyomás a ballon magasságában. Szobrászat, kerámia, megmintázott molekulák vagy akár elektronkonfigurációk a témája Schiller Róbert írásának.

A különszám zárócikke rövid életrajzok gyűjteménye, sport és kémia: négy olimpiai aranyérmes és számos világbajnok vegyész sportolóra és sportvezetőre lehet büszke a magyar társadalom.

Staar Gyula főszerkesztő - Homonnay Zoltán professzor kérdésére - elmondta, hogy a különszám 3500 példányban készült el. A Természet Világa jó kapcsolatokat ápol a középiskolákkal, ahol már 17 éve jelen vannak. A kiadványból a kémia tanulmányi verseny résztvevőinek, középiskoláknak és egyetemeknek is juttattak. A főszerkesztő Európában egyedülállónak nevezte azt a kezdeményezésüket, hogy a Természet Világa 16 oldalas mellékletét magyarországi és határon túli magyar középiskolás diákok írják.

Kálmán Alajos, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke a sajtótájékoztatón tartott előadásában hangsúlyozta, hogy június 27-én ünnepli az egyesület alapításának 100 évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi konferenciát szerveznek Sopronban. "A kémia része a természettudománynak, a tudomány egy és oszthatatlan, elválaszthatatlan a társadalom fejlődésétől. A globális problémák megoldásához szükség van kémikusokra, és a kémikus szakma társadalmi megbecsülésére."

Dr. Kóréh Orsolya