Jelentés a genetikailag módosított frontvonalról

Tíz év óta vannak forgalomban a világon genetikailag módosított (gm) növények. Az első ilyen növényt 1984-ben állították elő; mára összes termőterületük túllépte a 100 millió hektárt, termesztőik száma pedig a 10 milliót. A technológia a fejlődő országok kisebb gazdaságaiban terjed a leggyorsabban, ahol a szegénység enyhítését várják tőle. Eközben Magyarország továbbra is igyekszik fenntartani a gm-mentes ország státuszát.

Megfékezni az éghajlatváltozást

A biotechnológiai termények hozzájárulnak ahhoz, hogy mérséklődjék az általános felmelegedésért kárhoztatott üvegházhatású gázok kibocsátása. E növényekhez kevesebb rovar- és gyomirtó kell, így ásványi fűtőanyag takarítható meg, ami csökkenti a széndioxid-kibocsátást.

A 2005-ös évben ez 962 millió kilogrammal kevesebb szén-dioxidnak felelt meg - mintha az utakról 430 000 gépkocsi tűnt volna el. Ehhez hozzájön még, hogy a gyomirtót lebontó RR-növények termesztéséhez nem, vagy alig kell szántani, ezáltal nagy mennyiségű szén-dioxid marad a talajba zárva; mindez 2005-ben további 3,6 millió autóval kevesebb szén-dioxid-mennyiséget jelentett. Összesen tehát mintha 4 millió autót vontak volna ki a forgalomból.

Enyhíteni a szegénységet

Napjainkban a világ népessége - minden korlátozó intézkedés ellenére - folyamatosan növekszik, évente 1,5 százalékkal. Előrejelzések szerint 2020-ban 8, 2050-ben 11 milliárd ember lesz a Földön. A sűrűn lakott területeken már néhány éven belül is megkétszereződik az élelmiszer-szükséglet.

Mivel a gm-növények terméshozama átlagosan 10-12 százalékkal nagyobb, mint a hagyományosaké, nem véletlen, hogy a fejlődő országokban - jelenleg főként Indiában és Dél-Afrikában - terjed a leggyorsabban a biotechnológia.

A huszonkét gm-növényeket termesztő országból ugyan tizenegy iparilag fejlett, ám az összes gazda 90 százaléka (9,3 millió ember) valamelyik fejlődő állam kis földterülettel rendelkező gazdálkodója. Legtöbbjük kínai és indiai gyapottermesztő.

Clive James, az International Service for the Aquisition of Agri-biotech Applications (ISAAA) elnöke - aki nemrégiben tartott előadást az MTA-n - úgy véli, a biotechnológiai növények nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elérjük a Milleniumi Fejlesztési Célok egyikét: a szegénység és az éhezés felére csökkentését 2015-ig.

Aranyrizs és szupercirok

A növények összetevői elsősorban nem a fogyasztó, hanem a növényfaj túlélését szolgálják. Ezért előnyös lehet egyes főbb élelmiszernövényeink tápértékének megjavítása. A második és harmadik generációs gm-növényeknél ez lesz az egyik alapvető cél.

Délkelet-Ázsiában sokan szenvednek súlyos A-vitamin-hiányban, ami terhességi komplikációkhoz, növekedési zavarokhoz és vaksághoz vezethet. Ennek megoldása lehet, ha fő táplálékukba, a rizsbe beviszik a béta-karotin (az A-vitamin-előanyaga) szintéziséhez szükséges enzimek génjeit. A karotintartalom miatt sárga színű rizs - az "aranyrizs" - minden grammja 37 mikrogramm elővitamint tartalmaz, ami elvileg elegendő a napi vitaminszükséglet fedezésére. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a béta-karotinnak mekkora része alakul át a szervezetben A-vitaminná.

Afrikában egy másik gm-növény, a szupercirok (Super Sorghum) jelenthet reményt az éhezőknek. A nálunk seprű-alapanyagként szolgáló növény, meleg- és szárazságtűrő lévén, 300 millió afrikai fő tápláléka; a fekete kontinensen elterjedtebb gabonanövény, mint a búza és a kukorica. Tápanyag-összetétele azonban nem fedezi teljes mértékig az emberi szükségleteket - ezt szeretnék megoldani az ún. "biofortified" (biotechnológiai úton gazdagabbá tett) cirokfajta termesztésével.

Búza a sivatagban

A szárazságtűrésért felelős géneket várhatóan 2010-11 körül tudják majd alkalmazni, a gm-növények harmadik generációjában. Ezeknek elsősorban a szárazságtól leginkább sújtott - többnyire fejlődő - országokban lesz jelentőségük. Dudits Dénes szerint azonban a probléma hazánkat is érinti, mivel a felmelegedés hatására az Alföldön - nemzetközi felmérések szerint - félsivatagosodási folyamat indul el, s nő a szélsőséges időjárási viszonyok gyakorisága. Az alkalmazkodást a kutatók szárazságtűrővé tett gm-növényekkel - elsősorban a gm-búzával - szeretnék elősegíteni.

Gm-viták

Balázs Ervin akadémikus (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár) hangsúlyozza, hogy az EU 5. és 6. keretprogramjaiban külön prioritásként szerepeltek a biobiztonsági kutatások. Azok, akik egyszerre elkötelezettjei a géntechnológiának és a biztonságos bevezetésnek, fontosnak tartják, hogy minden termék bevezetését alapos vizsgálatok előzzék meg, ezért egy nemzetközi tudományos társaság megalapítását kezdeményezték. A Biobiztonsági Kutatás Nemzetközi Társasága (ISBR) egyre több területen fejti ki aktivitását.

Ennek ellenére sokan elutasítják a gm-növények fogyasztását - vagy azért, mert tartanak attól, hogy az új génkombinációk és a nem növényi forrásokból (baktériumokból, vírusokból) származó gének ártalmasak lehetnek az egészségre, vagy pedig azért, mert a géntechnológiát eleve a természetbe való mesterséges - ezért kárhoztatandó - beavatkozásnak ítélik.

A gm-vita mára hitvita jellegét öltötte, állítja Dudits Dénes. Noha valójában nincs is értelme általában vett gm-technológiáról beszélni: minden egyedi gén és befogadó növény más és más eset, és mindegyikkel kapcsolatban külön ellenőrző vizsgálatokra van szükség. A gm-ellenesség, a professzor példájával élve, éppen olyan, mintha laikusként bemennénk a Rolls-Royce-gyárba, és a főmérnökkel közölnénk: megtiltjuk a csavarhúzók használatát a gépkocsik összeszerelésénél. Tehát nem azzal foglalkoznánk, hogy a Rolls-Royce jobb, mint a Trabant, hanem azzal, hogy a csavarhúzó (a géntechnológia) használata betiltandó.

Ezzel együtt hazánkban fokozott óvatossággal kezelik a gm-növények ügyét. Egyelőre egyetlen fajta termesztését sem engedélyezték, s ez mindaddig fennmarad, amíg egy adott fajtáról be nem bizonyosodik, hogy nincs káros hatása az egészségre és hogy konkrétan a pannon ökorégióban nem borítja fel az ökológiai egyensúlyt. Gráf József agrárminiszter úgy gondolja, minél tovább meg kell őriznünk a gm-mentesség státuszát, mivel ez növeli a magyar kukorica és vetőmag eladhatóságát. Ez azonban, a világkereskedelem és az EU nyomása miatt, nem tarthat örökké.

Jakabffy Éva