Sikeresen startolt a Discovery

A NASA megtette az első lépést emberes űrrepülési programjának felújításához: kedden 16 óra 39 perckor sikeresen startolt a Discovery űrrepülőgép a Kennedy Űrközpontból. Az emelkedés során sikerült megfigyelni két leszakadt hővédőcsempe-darab helyét, emellett egy nagyobb, egyelőre ismeretlen test is levált a berendezésről.

Április 29-én jelentette be a NASA igazgatója, hogy az eredetileg tervezett május 15. és június 3. közötti indítási ablakban csak nagyon feszített tempóval tudna startolni a Discovery, így azt későbbre halasztják. A szerelőhangárban további fejlesztéseket végeztek a külső üzemanyagtartályon, a szakemberek ugyanis még mindig tartottak attól, hogy túl sok jég képződhet rajta, amely megsérthetné a start során az űrrepülőgépet.

Az apróbb javítások és fejlesztések után végül július 1-jén jelentették be, hogy megszületett a végső döntés, a Discoveryt elindítják. Az elmúlt hetekben kisebb riadalmat okozott a Dennis-hurrikán megjelenése a Mexikói-öbölben, néhány napja pedig a fő üzemanyagtartály egyik szenzora okozott késlekedést.

Mint arról korábbi hírünkben beszámoltunk, július 13-án, két és fél órával az indítás előtt törölték a Discovery startját, mert a fő üzemanyagtartály egyik szenzora nem üzemelt megfelelően. Az eredeti híradás szerint két szenzor is meghibásodott, de utólag kiderült, hogy csak az egyikkel volt probléma. A hibát kijavították, így az űrrepülőgép az időjárástól függően útnak indulhat.

Az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályán összesen 24, az üzemanyag mennyiségét érzékelő detektor található. A folyékony oxigén- és hidrogéntankok mindegyikén négy szenzor felel azért, hogy a megfelelő pillanatban álljon le a hajtómű - ne túl korán, de ne is túl későn, mivel a "száraz" üzemanyagtartály kigyulladhat vagy felrobbanhat. A korábbi biztonsági előírások három működő szenzort követeltek meg a négy közül, a Challenger 1986-os tragédiája óta azonban szigorodtak az előírások, négy működőképes érzékelővel indulhat csak útnak az űrrepülőgép.

Ezekre a hajtómű-lekapcsoló szenzorokra (engine cutoff sensor, ECO) valójában csak az utazás végén, leszálláskor lehet szükség, mivel az űrrepülőgépeket általában a szükségesnél kicsit több üzemanyaggal indítják útnak. Ha a négy szenzor közül kettő azt jelzi, hogy a tank száraz, akkor az űrrepülőgép automatikusan lekapcsolja a hajtóművet. Erre eddig csupán kétszer volt példa, egyszer a Challenger STS-51F jelű küldetésénél 1985-ben, valamint a Discovery STS-93 jelű útján - mindkét esetben sikeresen végre tudták hajtani a tervezett feladatokat.

A hidrogén-üzemanyagtartály egyik érzékelőjének meghibásodására az indítás előtti tesztek során derült fény. Az ellenőrzés alatt olyan jelet küldtek a szenzornak, mintha "száraz" lenne a tank, a négy érzékelőből azonban csupán három reagált megfelelően a jelzésre, a negyedik műszer továbbra is nedvesnek érzékelte a tankot.

Az elmúlt napok során megjavították a szenzort, és kicseréltek néhány vezetéket. A hiba okát azonban nem sikerült megállapítani, sőt a későbbiekben a szenzor tökéletesen működött - a mérnökök "váratlan anomáliaként" könyvelték el az esetet. A problémás érzékelőhöz ezért beépítettek egy olyan elektronikai elemet, amelynek segítségével a tesztek során megállapítható, hogy az esetleges meghibásodás csupán azt a szenzort avagy az összes többit is érinti. Ez esetben a NASA szakembereinek kell eldönteniük, hogy három működő szenzorral is elindítják-e a Discoveryt.

A szenzorhiba miatti kényszerpihenő során még két kisebb hibát is kijavítottak a szakemberek, így az űrrepülő végleg kész az indulásra. A startot azonban a rossz idő is késleltetheti, az időjárás-előrejelzés szerint 60% az esély arra, hogy az időjárási viszonyok lehetővé teszik a július 26-i indítást. Az idő azonban szorít, a startra július 31-ig van lehetőség.