Új helyen a megújult Csodák Palotája

Az alaposan felújított és kibővült Csodák Palotája pénteken nyitotta meg kapuit a budapesti Millenáris Parkban. A számtalan interaktív játék között egy igazi "tudományos legenda", Dolly bárány kitömött teste is helyet kapott. Próbálja meg most Ön is Dolly klónozását!

A Csodák Palotája, Közép-Európa első interaktív tudományos központja 1996-ban nyílt meg Budapesten. A Váci úti épület évente átlagosan kétszázezer érdeklődőt fogadott, de már időszerű volt, hogy egy tágasabb és modernebb helyre költözzön. A nagy sikerű intézmény a Millenáris Parkba került.

A Csodák Palotája tartalmában is megújult, és a legkorszerűbb eszközök tárházát vonultatja fel a Millenárison. A kiállítás iránt érdeklődők például "virtuális bajnokokkal" futhatnak versenyt, hőkamerával vizsgálhatják testük titkait, vagy éppen olyan izgalmas fizikai demonstrációs eszközt tanulmányozhatnak, mint a ködkamra. Néhány játékot nagy méretben is elkészítettek a tervezők: például forgó játékasztal és XXL-ördöglakatok csábítanak játékra. A látogatók kipróbálhatják az érzelmi intelligenciateszteket, a repülőszimulátort, a rendetlen ingát és az első elektronikus hangszert, a teremint. Egy új generációs lézerrendszer segítségével a korábbiaknál is hatásosabb lézershow-t fejlesztettek ki, különféle stílusú zenékre komponálva. Az Ismerd meg magad! című tárlatot zsonglőrbemutató, szobrászkiállítás és többféle technikai show-műsor kíséri.

A Millenárisra látogatók természetesen megtalálják régebbi kedvenceiket is, a suttogó tükörtől a Hold-sétáig. Az intézmény - amely a decemberben megnyíló Jövő Háza önálló részeként működik - tartalmas szórakozást, kézzelfogható tudományt kínál kicsiknek és nagyoknak Közép-Európa mindmáig egyetlen, állandó interaktív tudományos bemutatóján. A belépőjegy 700 forintba kerül, 15 fős csoport esetén pedig 600 forintba.

A kiállítás egyik "sztárja" a British Council szervezésében Magyarországra érkezett Dolly bárány, pontosabban annak kitömött teste. Az 1996. július 5-én megszületett Dolly volt a világ első olyan emlősállata, amelyet egy felnőtt állat testi sejtjéből klónoztak a skóciai Roslin Intézetben. A kiállításon megismerhetjük Dolly létrehozásának okait, olvashatunk Dolly életéről és haláláról, illetve a klónozási kísérletek fontos gyógyászati jelentőségéről. Egy animáció segítségével pedig megismételhetjük azokat a lépéseket, amelyekkel Dollyt létrehozták.

Próbálja ki Dolly klónozását!

Dollyt egy Finn Dorset nevű juhfajtából klónozták, amelynek egyik hatéves egyedéből testi sejteket (tejtermelést végző tőgysejteket) nyertek ki. A sejteket néhány hétig laboratóriumban tenyésztették. Egy másik, feketefejű juhfajta egyedéből petesejteket vettek ki. A petesejteket megfosztották saját sejtmagjuktól, ezáltal eltávolították belőlük a genetikai állományt.

Próbálja ki a klónozást!

A petesejteket és a testi sejteket áramütés segítségével egyesítették. Az eljárás során - ma még nem teljesen tisztázott módon - a testi sejt genetikai órája "lenullázódott". Ez azt jelenti, hogy a sejt "elfelejtette" korábbi feladatát, vagyis azt, hogy tejtermelő tőgysejtként működött, és elölről indulhatott egy teljes organizmus fejlődése.

A DNS-állománnyal ilyen módon ellátott petesejteket - összesen 277 darabot - egy nőstény állat petevezetőjébe ültették be, ahol azok hat napig fejlődtek. A sejtekből sorozatos osztódásokkal korai embriók, úgynevezett hólyagcsírák alakultak ki. A 277 példányból 29 fejlődött normális hólyagcsírává.

Az így nyert hólyagcsírákat kivették, és egy másik állat méhébe ültették be. Ez a befogadó anyaállat 148 nappal a beültetés után megszülte az egyik magzatot - így jött a világra Dolly (részlet a kiállítás szövegéből, a Csodák palotája engedélyével).