Véget ért a Discovery küldetése

2005. augusztus 9-én sikeresen befejeződött a Discovery repülése, az STS-114-es küldetés. A Columbia katasztrófája óta ez volt az űrrepülőgépek első útja, amely egyben a biztonsági fejlesztések vizsgájaként is szolgált. Képes összefoglalónk.

Bár a NASA számos fejlesztést végzett a gépeken, a leszakadt elem látványosan megmutatta, hogy a rendszer még mindig nem elég biztonságos. A NASA vezetése szerint ezúttal feltétlenül pótolni kell az elmaradást, és a vizsgálat végéig, a probléma megoldásáig az űrrepülőgépek ismét kényszerpihenőn lesznek.

A szakemberek tovább küzdenek a fő hajtóanyagtartály szigetelésével, és abban bíznak, ráakadnak arra a tényezőre, amely megkönnyítette a habszivacs-szigetelés leválását az induláskor. A hiba azonosítására és kijavítására nincs sok idő: a következő indítási ablak a Nemzetközi Űrállomás eléréséhez szeptember 22. és 25. között lesz. Addig nem csak az Atlantisnak, hanem a Discoverynek is repülésre készen kellene állnia. A "tartalék" űrrepülőgép arra az esetre kell, ha az Atlantis segítségével valamiért nem tudnának hazatérni az asztronauták (a mostani küldetésnél az Atlantis állt készen). A munkát most nagyban segíti, hogy a levált elem mibenléte, a leszakadás időpontja, magassága és egyéb jellemzői pontosan ismertek.

Ugyancsak a Földön vizsgálják meg azokat a visszahozott mintákat, amelyeken a hővédő csempék javítására szolgáló módszert próbálták ki az űrrepülőgép rakterében. Az eljárást még két évvel ezelőtt, a Columbia katasztrófája után dolgozták ki. Egy kétkomponensű ragasztóanyaggal 50x0,5 mm-es repedéseket tömítettek a Földről hozott darabokon. A ragasztás hatékonyágát most földi laboratóriumokban ellenőrzik.

A fő hajtóanyagtartály szigetelése még mindig nem biztonságos (Fotó: NASA)

Szakértők szerint tagadhatatlan, hogy az űrrepülőgép a jelenlegi állapotában még nem elég biztonságos. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy idő előtti nyugdíjazásuk korai lenne. A jelenlegi problémákat lehet orvosolni, ugyanakkor más hordozóeszköze nincs az országnak, amivel a még hiányzó modulokat jelentős átalakítás nélkül felvihetnék az űrállomásra. A Nemzetközi Űrállomás kiépülésének késése pedig az USA további emberes űrkutatási terveit hátráltatná, mivel mindezek egy kiépített űrállomásra alapoznak.

Más vélemények szerint viszont az események csak megerősítették a nézetet, amely szerint az űrrepülőgép-flottát 2010-ig nyugdíjazni kell - és ugyanekkorra az űrállomásnak már teljes állapotban kell a Föld körül keringenie.