Közös fellépés a dohányzás ellen

Vágólapra másolva!
A világon évente mintegy négymillió ember hal meg idő előtt, valamely dohányzással összefüggő betegség miatt. Ha a dohányzás továbbra is rohamosan terjed a fejlődő országokban, 2020-ban már évi tízmillió embert veszíthetünk el. E szenvedélybetegség átlagosan nyolc évvel rövidíti meg a dohányzók életét.
Vágólapra másolva!

Sir Richard Doll negyven éven keresztül követte harminckétezer brit orvos életútját. Megfigyelései alapján állíthatjuk, hogy a dohányzással összefüggő halálesetek többségét a daganatos és a kardiovaszkuláris betegségek okozzák. Közlését azóta korszerű patológiai, genetikai módszerekkel és ismételt epidemiológiai vizsgálatokkal is megerősítették. A kockázat összefügg a naponta elszívott cigaretta mennyiségével és a dohányzással töltött évek számával. Ezt fejezi ki az úgynevezett pack-year index (PY). Újabban inkább a dohányzás intenzitását tekintik rizikótényezőnek.

Szív- és érkárosító

Már egyetlen cigaretta elszívását követően is mérhető a koszorúér-átáramlás csökkenése: öt perccel a cigaretta elszívását követően 7 százalékkal kevesebb vér kerül a koronáriákba, amelyek ellenállása 21 százalékkal meg is emelkedik. A rendszeres dohányzás évek alatt koszorúér-szűkülethez és alacsonyabb koronária-átáramláshoz vezet.

Kimutatták, hogy a dohányosok inzulinérzékenysége csökken, vagyis a dohányzás az inzulinrezisztencia növelésével járul hozzá a szénhidrát-anyagcsere zavarához, a magas vérnyomáshoz. Az inzulinrezisztencia ugyanis nemcsak a diabétesz, a metabolikus szindróma, hanem a hipertónia, sőt a szívinfarktus kialakulásában is szerepet játszik. Jelenlegi ismereteink alapján feltételezhető, hogy a dohányzás érkárosító hatásainak hátterében az inzulinrezisztencia áll, s ezen a mechanizmuson keresztül jöhetnek létre az érelmeszesedéses elváltozások. Olyan egyéb, járulékos, de a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában szerepet játszó kóros elváltozást is a metabolikus szindróma tünetei közé sorolnak, mint a gyorsult véralvadást vagy a trombóziskészség fokozódását.

A dohányzással összefüggésbe hozható legfontosabb betegségek és a kockázat mértéke

Betegség

Kockázat

Daganatok
Szájüregi 18-szoros
Gége 24-szeres
Tüdő15-szörös
Nyelőcső7-szeres
Hólyag 2-szeres

Hasnyálmirigy

2-szeres
COPD

12-szeres

Kardiovaszkuláris betegségek
Szívinfarktus 1,6-szeres
Szélütés 1,4-szeres
Elzáródáshoz vezető érszűkület 1,4-szeres


Hazánkban a cukorbetegek 30 százaléka - azaz 200 ezer ember - rendszeresen dohányzik, ehhez hozzá kell tennünk még mintegy 600 ezer embert, akiknek ugyan még nincs diabéteszük, de idővel legnagyobb részük cukorbeteggé válik. Ezzel összefüggően fatális kardiovaszkuláris betegségek fenyegetik őket, melyek progreszsziójában a dohányzás szintén szerepet játszik. Ha valaki naponta húsz szál cigarettát szív el, háromszor nagyobb az esélye a szívinfarktusra, míg ha rendszeresen napi 25 szálnál is többet szív, megötszörözi a kockázatot.

Megsokszorozódik a rizikó, ha valaki fiatalon, 15 éves kor előtt kezdte el a dohányzást. Ezeknél a dohányosoknál, ha naponta 25 cigarettánál többet szívnak, 45 éves kor alatt nem dohányzó kortársaikkal összevetve harmincszoros a szívinfarktus kockázata! A progressziót számos külső tényező - például a helytelen táplálkozás vagy az ülő életmód - is elősegíti, elsősorban az inzulinrezisztencia növelése útján. A nikotin és a dohányfüst káros anyagai, például a metilklorantrén, a benzpirén, a dimetil-benzil-antracén stb. kifejezetten érszűkítő hatásúak, sőt nagy részük az érfali citokróm P450 enzimcsoport aktiválása útján a simaizomsejtek, illetve az endotélsejtek osztódását is kiváltja, szűkítve-elzárva az erek lumenét. Ezekhez a folyamatokhoz társul - és a kardiovaszkuláris szövődmények kialakulási esélyét növeli - a dohányzás hatására megnövekvő trombocitaaggregáció-készség és a gyorsuló alvadás.

Daganatok - exponenciális növekedés

A daganatos halálozás szempontjából a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető oki tényező. Az American Cancer Society's Cancer Prevention Study II (CPS-II), illetve az Egészségügyi Világszervezet és az annak keretében működő IARC (International Agency for Research on Cancer) rákhalálozási adatbázisa szerint 2000-ben 1,42 millió embert (1,18 millió férfit és 0,24 millió nőt) ölt meg dohányzás nyomán kialakult daganat. A betegség 625 000 esetben a fejlődő, és 795 000 esetben a fejlett, ipari országokban alakult ki.

A dohányzással kapcsolatos daganatok között körülbelül 60 százalékos gyakorisággal fordult elő tüdőrák, ezt követték az emésztőrendszer felső szakaszából és a légutakról kiinduló daganatok, körülbelül 20 százalékos előfordulással. Bármelyik régióját nézzük is a világnak, 2000-ben minden ötödik daganat okozta haláleset közül legalább egy kapcsolatban állt a dohányzással.
Hazánkban az elmúlt 20 évben a dohányzással és a vele gyakran együtt ható az alkohollal összefüggő daganatok okozta halálozás exponenciálisan növekedett. Az értékek mind a tüdő, mind a felső emésztőrendszeri és a légúti laphámrákok tekintetében 2-2,5-szerese volt az egykori szocialista országokénak.

A dohányzás okozta daganatok közös sajátsága, hogy a rákkeltő anyagoknak való sokéves kitettséget követően alakulnak ki. Részben gyors növekedésük, részben az egészségi állapotukkal kevésbé törődő dohányos emberek természetéből adódóan általában előrehaladott állapotban ismerjük fel őket. Kezelésük komoly infrasturktúrát, jól képzett szakembergárdát és drága gyógyszereket igényel, de a prognózis általában még így is rossz.

További probléma, hogy még a sikeresen kezelt esetek között is, különösen tüdő-, száj-, garat- és gégetumorok esetén évi 2-3 százalékos valószínűséggel alakul ki második primer tumor, legtöbbször a fenti régiókban és a nyelőcsőben.

Kézenfekvő lenne az összes ilyen daganat megelőzése a dohányzás megszüntetésével, illetve a veszélyeztetett populáció célzott szűrésével. Ez azonban egyelőre nem megoldott sem a fejlett, sem a fejlődő országokban. Az ok valószínűleg az, hogy számos hiányzó láncszem akad a dohányfüggőség és a rák kialakulási folyamata megértésében, amely nélkül nem lehet érdemben továbblépni még e nyilvánvaló eredetű daganatok megelőzésében és gyógyításában sem.