Vándorló betegség - a Lyme-kór

A Lyme-kór 1975-óta ismert megbetegedés. Legjellegzetesebb klinikai tünete a csípés helyén jelentkező vándorló bőrpír. A megbetegedések 80%-a május-szeptember hónapban jelentkezik, terjesztőinek, a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat.

A fertőzést követően az első tünetek általában 2-32 nap múlva lépnek fel. Korai stádiumban a betegség tünetmentes lehet. Legjellemzőbb korai tünet a bőrön fellépő elváltozás, az ún. vándorló bőrpír, latin kifejezéssel erythema migrans, jóllehet nem minden betegnél lép fel. Ha megjelenik, akkor sem mindig figyelemfelkeltő, mert egészen halvány is lehet. Az elváltozás a széli részeken tovább terjed, közepén halványuló gyűrűt formál. Ennek átmérője akár a 90 cm-t is elérheti. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbb-utóbb magától is elmúlhat. Amennyiben a kórokozó a vérárammal szóródik, a bőrpír a test más részén is jelentkezhet. A bőrelváltozást általános tünetek, fejfájás, levertség, láz, izomfájdalom, illetve a környező nyirokcsomók duzzanata kísérhetik.

A Lyme-kór gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat: agyvelő- és agyhártyagyulladást. Gyakori az arcideg bénulása, melynek hatására ébredéskor a beteg nyálcsorgást észlelhet. Egyéb idegek gyulladása következtében végtagzsibbadás, valamint izomgyengeség is felléphet. Az idegrendszeri tünetek mellett ízületi- és izomfájdalom is gyakori kísérője a betegségnek. Többnyire azonban csak 1-2 ízületet érint egyszerre. A betegség hullámzó, vagyis tünetmentes és panaszos időszakok váltják egymást. A fertőzés okozta tünetek olykor spontán gyógyulnak, ilyenkor a szervezetnek sikerül legyőznie a kórokozót. Az egyre súlyosbodó tüneteket okozó kórt azonban, igen gyakran csak idejében megkezdett antibiotikumos kezeléssel lehet megállítani, gyógyítani. Kezeletlen esetekben a betegség krónikussá is válhat, akár évekig elhúzódhat. A klinikai tünetek változatosak, a diagnózis csak laboratóriumi eljárások segítségével állítható fel.