Súlyos pénzhiány a hazai rákkutatásban

Vágólapra másolva!
A Nemzeti Onkológiai Kutatás-fejlesztési Konzorcium állami támogatással jött létre 2001-ben, a daganatos halálozás csökkentése érdekében folytatandó kutatások finanszírozására. A számos kitűnő eredmény ellenére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elutasította a konzorcium újabb pályázatát, így számos ígéretes diagnosztikai és terápiás módszer továbbfejlesztése került veszélybe. Március végén újabb pályázat benyújtására nyílik lehetőség.
Vágólapra másolva!

A konzorcium eddigi eredményeinek összefoglalója dr. Nagy Judit cikke alapján készült, a Medical Tribune engedélyével.

Emlőrák

Oláh Edit professzorasszony (Országos Onkológiai Intézet) munkacsoportjának tevékenysége az emlőrákra hajlamosító gének kutatására és az eredmények klinikai hasznosítására irányul. A téma fontosságát jelzi, hogy a nagy kockázatú populációk kutatása és a betegség megelőzése kiemelt prioritású téma az EU 6. keretprogramjában.

Az örökletes daganatokban szerepet játszó BRCA1 és más gének kelet-európai mutációs térképének elkészítésére 1997-ben genetikai hálózatot hoztak létre. Oláh Edit kiemelte, hogy a rákra hajlamosító gének azonosítása és keresése során ma 41 ezer gént vagy génterméket tudnak elemezni. Magyarországon évente 1200 örökletes daganatos megbetegedés fordul elő, ezek közül minden 20. női emlőrák, minden 9. petefészekrák és minden 3. férfi emlőrák kapcsolatba hozható az általuk vizsgált ötféle, öröklött BRCA-mutáció valamelyikével.

Oláh Edit és munkatársai feltárták a BRCA1 gén kifejeződésének egyes részleteit. A nem örökletes (sporadikus) emlődaganatok esetén kiderítették, hogy a DNS-javító gének érintettsége (hibája) szövettani típusonként eltérő.

Vastag- és végbélrák

A vastag- és végbélrák miatti halandóság Európában igen gyakori (2. helyen áll a tüdőrák mögött) és emelkedő tendenciát mutat. Ottó Szabolcs professzor és munkatársai (Országos Onkológiai Intézet) új eljárásokat dolgoztak ki a hatékonyabb szűrésre, így a bélvérzés érzékenyebb felismerésére. Molekuláris vizsgálataik eredményeik a betegség lefolyásának előrejelzésében és a terápiában is értékes információkkal szolgálnak.

Fej-nyaki daganatok

Hazánkban az elmúlt 5 évben drámai módon nőtt a fej-nyaki daganatos betegségben elhunytak száma. A regionális elemzések alapján egyértelmű, hogy a fej- nyaktumoros mortalitás a bortermő vidékeken szignifikánsan nagyobb, csakúgy, mint az alkoholos májbetegségek miatti halálozás. A szűrés nem megoldott, mivel a populáció veszélyeztetett része nehezen érhető el, ritkán megy orvoshoz, és még ritkábban fogorvoshoz.

A fej-nyaki daganatok vizsgálata az egyre növekvő hazai előfordulás genetikai hátterének feltárását célozta. Szentirmay Zoltán dr. és munkatársai (Országos Onkológiai Intézet) kimutatták, hogy a jelentős halálozás és morbiditás hátterében a közismert környezeti ártalmakon (egészségtelen életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) kívül biológiai tényezők is állnak.

Gyermekkori leukémia és neuroblasztóma

A szerencsére viszonylag ritka gyermekkori rosszindulatú tumorok közül a hazánkban is leggyakoribb akut limfoblasztos leukémia (ALL) és neuroblasztóma vizsgálatára koncentráltak. Prof. dr. Oláh Éva és dr. Kiss Csongor (DEOEC, Gyermekgyógyászati Klinika) vezetésével a gyermekkori ALL sejt- és molekuláris biológiájának kutatásában értek el jelentős eredményeket.

Míg a 60-as években a betegek 100 százalékát elvesztették kilenc hónapon belül, nagyon örvendetes, hogy ma az eseménymentes túlélés eléri a 80 százalékot (évente mintegy 100 új megbetegedést észlelnek, a betegség előfordulása évi 1,6 százalékkal nő). A beteg gyermekeket kilenc centrumban kezelik azonos protokollok szerint, egyénre szabottan.

Területi halmozódás

Dr. Páldy Anna munkacsoportja a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban a rosszindulatú daganatok, elsősorban az emlőrák, a méhnyak-, a vastagbél- és végbéldaganatok, valamint a prosztatarák miatti halálozás és megbetegedés területi megoszlását és halmozódását vizsgálta térinformatikai elemző módszerekkel, a szűrőprogramok eredményes és költséghatékonyabb tervezése érdekében.

Halálozás tekintetében emlőrák esetén az országos szintnél magasabb halálozási arányt figyeltek meg Budapesten és Csongrád megye egyes területein, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Fejér megyei emlőrákos halandóság pedig jelentős növekedést mutatott. A prosztatarákos halálozások is Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben halmozódtak, de jelentős emelkedést észleltek Zala, Pest, Fejér és Bács-Kiskun megyékben is. Az eredmények kiértékelése és a következtetések levonása folyamatban van.

Tumorprogresszió

Az új gyógyszerek - köztük a rák elleni szerek - tesztelése első lépésben mesterséges környezetben, szövettenyészeteken folyik. Prof. Jeney András (SE I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) vezetésével ilyen rendszerekben vizsgálták, hogy a tumorsejteket körülvevő mikrokörnyezet (kötőszövet) összetétele, változásai hogyan befolyásolják a tumor fejlődését, illetve, hogy a daganatos szöveti környezet miként befolyásolja a klasszikus kemoterápiás szerek daganatellenes hatásait. Érdaganatok esetén, illetve melanómában (rosszindulatú bőrdaganatban) számos olyan gént azonosítottak, amelyek új terápiás célpontul szolgálhatnak.

A HPV-vírus fontossága

A humán papillomavírusról (HPV) korábban már igazolták, hogy igen fontos szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában. Szentirmay Zoltán dr. és munkatársai most azt is kimutatták, hogy a szájüregi daganatok 48,5, a gégerákok 35,7 százalékában is megtalálható ez a kórokozó.

Rásó Erzsébet dr. és munkatársai (Országos Onkológiai Intézet) gyermekkori vesedaganatokban is nagy HPV-gyakoriságot találtak (az újszülöttek a fertőzött anyáktól örökölhetik a vírust).

A HPV méhnyakrákban játszott szerepét is figyelembe véve a munkacsoport lépéseket tett egy preventív (megelőző jellegű) HPV-vakcina kialakítása felé.