Huygens: sikeres leszállás a Titánon

Az eddigi információk szerint a Huygens-űrszonda sikeresen landolt a Titan felszínén, és ezután még legalább két óráig működött. Az első részletes adatok 17 óra után várhatók. Friss információk és részletes háttéranyag a küldetésről.

A Huygens röviddel a Titan légkörébe való belépésig kikapcsolt állapotban marad, amikor is egy időzítőszerkezet ébreszti fel. Innentől kezdve felgyorsulnak az események. A szonda hat kilométeres másodpercenkénti sebességgel lép be az óriáshold légkörébe, ahol 2,7 méter átmérőjű hővédő pajzsa és fékezőernyői lassítják le. Csupán két és fél órája lesz arra, hogy elemezze a légkör összetételét és szerkezetét, lefényképezze a felszínt, és adatait továbbítsa az anyaszondának.

A leszállás menetrendje részletesen

Az alábbi időpontok közép-európai időben a "földi vétel" időpontját adják meg - a valóságban ennél minden esemény 67 perccel korábban történik - ennyi időbe telik ugyanis, amíg megérkeznek a rádiójelek a Cassini űrszondától.

6.51 - Egy időzítőszerkezet "felébreszti" az alvó űrszondát, és bekapcsolnak az elektronikus rendszerek. Bár a légköri ereszkedés első felében a Huygens nem tud kapcsolatba lépni a Cassinivel, a kommunikációs eszközök felkészülnek az adattovábbításra.

11.13 - A Huygens a Titan felszínétől 1270 kilométeres magasságban belép a hold légkörébe.

A belépést követően felizzik a hővédő pajzs, miközben a szonda jelentősen lelassul (fantáziakép - forrás: ESA/NASA)

11.17 - A leszállóegység eléri a 180 kilométeres magasságot, és sebessége másodpercenként 400 méterre csökken. Ekkor kinyílik legkisebb, mindössze 2,6 méter átmérőjű fékezőernyője, amely 2,5 másodperc után leválik és eltávolítja a Huygens hővédő pajzsának felső burkolatát. Ezután nyílik ki a 8,3 méter átmérőjű fő fékezőernyő.

11.18 - 160 kilométeres magasságban leválik a hővédő pajzs alsó burkolata is, s ezzel egy időben a Huygens megkezdi adatainak továbbítását a Cassini felé. 42 másodperccel ezután bekapcsolnak a tudományos műszerek, megkezdi méréseit a légkör összetételét vizsgáló gázkromatográf és tömegspektrométer, valamint a légkörben található aeroszolokat elemző műszer. Bekapcsol a fedélzeti kamera, és megkezdi a felszín fényképezését.

11.32 - 125 kilométeres magasságban leválik a fő fékezőernyő, és kinyílik a második ejtőernyő, amely mindössze 3 méter átmérőjű.

11.49 - Bekapcsol a radaros magasságmérő. A Huygens mindeddig előre beprogramozott időrend szerint hajtja végre feladatait, 60 kilométeres magasságtól azonban képes lesz meghatározni a felszíntől való távolságát, s ennek alapján módosíthatja műveleteit.

12.57 - A gázkromatográf és tömegspektrométer mintát vesz a légkörből, és megkezdi az atmoszféra összetételének elemzését.

13.30 - Bekapcsol a Huygensre szerelt lámpa, amelynek segítségével a felszín vizsgálata is lehetségessé válik.

13.34 - Leszállás a felszínre. A légköri áramlatoktól függően ez a művelet 15 perccel korábban, illetve később is bekövetkezhet. A Huygens 5-6 méteres másodpercenkénti sebességgel éri majd el a felszínt. Nem lehet előre tudni, hogy szilárd talajra érkezik-e a leszállóegység, vagy egy metán-etán tenger nyeli el. Amennyiben szilárd felszínre érkezik, a tervezett élettartamából hátralévő néhány percben műszerei segítségével megpróbálja a lehető legtöbb adatot begyűjteni a leszállóhely környezetéről.

Landolás egy fagyos, feltehetően szénhidrogén-tavakkal borított felszínen (fantáziakép - forrás: ESA/NASA)

15.44 - A leszállóegység kapcsolata megszűnik a Cassinivel. Amennyiben a Huygens működőképes marad a leszállás után, élettartama energiakészletétől függ, amely a légkörbe való belépés kezdetétől számítva mindössze 153 percre elegendő. Mivel azonban a küldetés fő szakasza a légköri ereszkedés, a felszínre érkezve már kevés energiája marad az űrszondának. A Cassini mindaddig próbálkozik a kapcsolatfelvétellel, amíg a leghalványabb remény van arra, hogy jelet kapjon a leszállóegységtől. Amikor azonban a Huygens tervezett leszállóhelyének horizontjához ér, már nem lesz képes venni a szonda jeleit, és a küldetés befejeződik.

16.14 - A Cassini először küld adatokat a Földre. A hatalmas földi rádiótávcsövek mind a Szaturnusz rendszere felé fordulnak majd, ám a szakembereknek így is nagyon körültekintően kell eljárniuk, hogy minden adatot megkapjanak a Cassini-űrszondától. Az első felvételek este várhatók.

Fontos megjegyzés: a Huygens honlapján már kétszer változtatták a fenti időpontokat; az itt olvasható időpontok a január 13-án, 16.40-kor közölt információkon alapulnak.

A tervezett leszállóhely (forrás: ESA/NASA)