Európa lehűlhet a fölmelegedéstől

Vágólapra másolva!
Európa és Észak-Amerika egyes területei drámai hőmérséklet-csökkenésnek néznek elébe, ha a globális fölmelegedés megváltoztatja a meleg atlanti-óceáni áramlatokat - jelentették újra a kutatók.
Vágólapra másolva!

A globális óceáni "szállítószalag"-rendszernek nagyon fontos része a Golf-áramlat (az északi szélesség 45. fokától Észak-atlanti-áramlás néven ismert), amely a Mexikói-öbölből indulva szubtrópusi eredetű meleg vizet szállít az Atlanti-óceán északi részébe és Európa északnyugati partjaihoz. Az áramlat melegítő hatása nélkül Európa nagy részén alacsonyabb lenne az évi középhőmérséklet: még az Atlanti-óceántól kb. 1300 km-re fekvő Magyarországon is pár fokos ún. pozitív hőmérsékleti anomália jellemző emiatt.

Az áramlat működésének egyik fő mozgatórugója, hogy a sűrű, hideg víz a sarkköri területeken lesüllyed, és a mélyben az Egyenlítő felé halad. Ennek ellensúlyozásaként meleg, alacsonyabb szélességekről származó víz áramlik a felszínen a sarkvidékek felé. Ez a keveredés globálisan osztja el a hőt, és mérsékeltebbé teszi az éghajlatot. Amikor azonban egyre növekvő tömegű édesvíz keveredik a sós tengervízhez, akkor a víz sótartalma és sűrűsége csökken, ezáltal lassabb lesz a lesüllyedése, illetve könnyebben megfagy, mielőtt lesüllyedhetne - így az óceáni cirkuláció is lelassul.

A Golf-áramlat módosulása csak egyike azon félelmeknek, amelyek dr. Stefan Rahmstorf legújabb könyvében felvázol. "A legrosszabb esetben az áramlat teljesen megszűnhet... talán még ebben az évszázadban" - mutat rá a potsdami klímaváltozási kutatóintézet munkatársa. A klímamodelleken megfigyelhető, hogy ha a fölmelegedés következtében felolvadó északi gleccserekből jelentős mennyiségű édesvíztömeg folyna az Atlanti-óceán északi részébe, teljesen le tudná állítani a Mexikói-öbölből eredő cirkulációt. Egy korábbi tanulmány szerint a Golf-áramlat mégsem szűnne meg teljesen, mivel ezt részben a szelek is mozgatják. A redukált áramlat a tanulmány szerint azonban csak körülbelül feleannyi hőt szállítana északra. A jelenség nem csupán Európát, hanem Kanada és az Egyesült Államok keleti partjait is sújtaná.

A dr. Rahmstorf által felvázolt változások nem példa nélküliek: a Golf-áramlat a Föld története során az elmúlt 100 ezer évben mintegy 20 alkalommal állt meg, legutóbb 8000 éve, az utolsó jégkorszak végén, amikor a melegedés hatására a gleccserek olvadni kezdtek.

A Golf-áramlat megszűnése esetén az átlaghőmérséklet 5-10 Celsius-fokkal csökkenne Skandinávia, 3-4 fokkal Németország területén. Ez azonban csupán körülbelül egy évszázados átmeneti időszak lenne: az általános fölmelegedés az évszázad végére mintegy 1,4-5,8 Celsius-fokkal emelheti meg Földünk légkörének átlaghőmérsékletét.

Dr. Rahmstorf könyvének, a Global Change and the Earth System: A planet under pressure (szabad fordításban "Globális változások és a Föld: egy bolygó nyomás alatt") egyik újdonsága, hogy a kutató szerint a klímaváltozás nem fokozatosan, hanem meglehetősen váratlan eseményekkel, csúcspontokkal fog lezajlani.

A változás jelei már most is mutatkoznak: sorra adnak hírt a szárazság miatt feltörő erdőtüzekről, a tengerek halállománya drámaian csökken, s ezt a folyamatot talán még a halászat teljes betiltásával sem lehetne visszafordítani.