Meglepő viselkedés delfineknél

Vágólapra másolva!
A cetfélék attól függően köröznek úszás közben az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányban, hogy éppen melyik félgömbön tartózkodnak.
Vágólapra másolva!

Bár a felfedezés lenyűgöző, egyes tudósok mégis vitatják. A beauforti Duke Egyetem delfin-specialistája, Andrew Read például azt állítja, hogy addig nem hiteles az eredmény, amíg az egyik félgömbön vizsgált delfinek viselkedését nem vizsgálják meg a másik félgömbön is. Az arcatai Humboldt Egyetem professzora, Dawn Goley szerint pedig az úszás a delfinraj nagyságától, az egyes egyedektől és azok alakjától függ, és nem lehet egy ilyen általános kijelentéssel magyarázni mozgásukat.

Ha a tapasztalat mégis azt támasztja alá, hogy a delfinek más irányban úsznak az egyes félgömbökön, vajon milyen "globális erők" állhatnak a jelenség hátterében?

Az egyik lehetséges magyarázat a Coriolis-erő, vagyis a Föld forgásából adódó eltérítő erő, amely a nagy tengeri és légköri áramlások kialakulásában játszik szerepet. Ez az erő felelős azonban azért is, hogy az északi és a déli félgömbön más-más irányban köröz a fürdőkádból lefolyó víz, miután kihúzzuk a dugót. Talán a delfinek érzik ezt az erőt, és ezért úsznak az uralkodó áramlatokkal ellentétes irányban?

Manger szerint a delfinek álomkörei túl kicsik ahhoz, hogy egy hatalmas áramlatokat irányító erő legyen rájuk a magyarázat. Az oregoni egyetem Coriolis-erő-szakértője, David McIntyre szerint viszont elképzelhető, hogy ha a nagy léptékű óceáni áramlatok mozgására érvényes a fizikai törvény, akkor akár a delfinek köreire is alkalmazható.

Egy másik elmélet szerint az állatok alvás közben azért úsznak mindannyian ugyanabban az irányban, mert napjuknak a legveszélyesebb, éjjeli szakaszában az együttlét jelent számukra biztonságot. Amikor ébren vannak, hangjelzésekkel hívják egymást, éjjel azonban nem hallatnak hangot, nehogy felkeltsék ellenségeik figyelmét. Ha azonos irányban úsznak alvás közben, hang nélkül is csoportban maradhatnak. Ez az elmélet azonban nem magyarázza azt, hogy miért félgömb-függő az úszás iránya.

Manger végül azt is megfigyelte, hogy a delfinek 40 másodpercenként indulnak el, állnak le vagy változtatnak irányt, vagyis ennyi időnként változik mozgásuk. Ez az idő pedig egybeesik légzési periódusukkal. Valószínűsíthető tehát, hogy ez a két légzés közötti időtartam a félig alvó delfinek "figyelmi periódusa".

E+B