Város méretű kisbolygó közeledik a Föld felé

Nincs tudomásunk arról, hogy a Toutatis-kisbolygónál nagyobb égitest valaha is közelebb merészkedett volna a Földhöz. A rémhírek ellenére azonban a becsapódás teljesen valószínűtlen.

Számos szakember véleménye szerint a nagy becsapódások az evolúció hajtómotorjaként működtek a földtörténet során. Valószínű például, hogy a nagy kréta végi becsapódás nélkül (65 millió évvel ezelőtt) egyelőre ez a cikk sem születhetett volna meg, mivel a dinoszauruszok uralma még tovább tart, s az emlősök felvirágzása csak később vehette volna kezdetét. Nem kérdés azonban, hogyan érintené törékeny civilizációnkat egy globális kozmikus katasztrófa, s - ijesztgetések helyett - mindent meg kell tenni azért, hogy a lehetőségekhez képest maximálisan felkészülhessünk egy ilyen eseményre.

A konkrét védekezési lehetőségek, a mai technológiai színvonalon a következők.

• A fenyegető objektum pályájának módosítása , vagyis a NEO eltérítése pályájáról. Ennek egyik lehetséges módja lehet, ha hajtóművet szerelünk fel rá, vagy egy felszíni robbantást hajtunk végre rajta.
• Az égitest teljes szétrobbantása. Nagyon előnyös lenne, ha a robbantásokhoz szükséges nukleáris rakétákat nem a Földről kellene indítani, hanem előre elhelyeznénk őket az ún. Föld-Hold Lagrange-pontokban, így sokkal rövidebb idő alatt célba érhetnének.
• Az égitest lézeres hevítése. Jeges összetételű kisbolygóknál ez anyagkilövelléseket (jeteket) hoz létre, amelyek természetes hajtóműként működve idézik elő a pályamódosítást.