30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

A Merkúr a bolygórendszer legbelső tagja, azaz a Naphoz legközelebb keringő planéta. Ismert holdja nincs. Átmérője 4 880 kilométer, ami a Föld átmérőjének kb. 38%-a. Nap körüli keringési ideje 88 földi nap, és két teljes keringés alatt éppen háromszor fordul meg a tengelye körül - azaz két Merkúr-év három Merkúr-napból áll.

A Merkúr nappali féltekéjén a hőmérséklet átlagosan 330 Celsius-fok, de elérheti a 480 Celsius-fok körüli maximumot is. A bolygó minden négyzetméterére hatszor annyi sugárzás érkezik a Napból, mint hozzánk a Földön egy ugyanekkora területre. A Naptól elforduló területeken a hőmérséklet rövid időn belül mínusz 180 Celsius-fokra süllyed. A nagy hőingadozás egyik oka az, hogy a Merkúron gyakorlatilag nincs légkör.

A Merkúr vastartalma a Földének nagyjából kétszerese lehet, ami kis méretéhez képest igen meglepő. Az 1800 kilométer sugarú belső vasmag után egy 600 km széles köpeny helyezkedhet el, majd a kéreg következik. Utóbbi kettő már kőzetekből áll. A Merkúrról készített felvételek megtévesztően hasonlítanak a Holdról készült fényképekhez és első látásra sokszor nehéz eldönteni, hogy melyik égitestet látjuk. A felszín uralkodó elemei a becsapódásos kráterek, amelyek igen különböző méretűek lehetnek. A Merkúr felszínén lévő legnagyobb alakzat a Caloris-medence. Ezt is meteorit-becsapódás hozta létre, amely bizonyos fokú kéregolvadást és vulkanizmust váltott ki.