Meghalt a DNS egyik atyja

Vágólapra másolva!
Alig több mint egy évvel a DNS 50. "születésnapja" után meghalt Francis Crick, a génjeinket hordozó molekula szerkezetének egyik megfejtője, akinek szájából 1953-ban hangzottak el a legendás szavak: "Felfedeztük az élet titkát".
Vágólapra másolva!

A kód feltörése

A DNS szerkezetének felfedezését a zűrzavar számos frusztráló éve követte. Maga a kód, vagyis a nyelv, amellyel a gén kifejezi önmagát, makacsul őrizte titkát. Watson és Crick számára a kód felfedezése szinte könnyűnek számított - sejtések, jó fizika és ötletek keveréke volt. A kód feltörése azonban igazi éleselméjűséget igényelt. Nyilvánvalóan egy négybetűs kódról volt szó, amely A, C, G és T betűkből áll. Ezt kellett átalakítani a fehérjéket felépítő aminosavak 20 betűből álló kódjára. Ebben majdnem mindenki bizonyos volt. De hogyan? Hol? És milyen eszközökkel?

A kérdés megválaszolásához vezető legjobb ötletek zöme Cricktől származott, köztük az általa adaptor-molekulának nevezett vegyülettel, amelyet ma transzfer RNS-nek nevezünk. Crick mindenfajta bizonyítékoktól függetlenül jutott arra a következtetésre, hogy egy ilyen molekulának léteznie kell. A molekula annak rendje és módja szerint elő is került. A kódolásra vonatkozó hipotézisek azonban rendre csődöt mondtak.

Megismerhetők és megváltoztathatók-e a génjeink?/mindentudasegyeteme/eloadas_venetianer.htmlGénjeink: sors vagy valószínűség?/mindentudasegyeteme/eloadasok/index.html

A teóriák ideje azonban lejárt. 1961-ben, míg mindenki más csak gondolkodott, Marshall Nirenberg és Johann Matthaei dekódolta a kód egyik "szavát", méghozzá azon az egyszerű módon, hogy tisztán U-betűkből (uracilból - ami a DNS-ben a T-nek, vagyis a timinnek felel meg) egy RNS darabot készített, majd ezt aminosavak oldatába helyezte. A riboszómák itt olyan fehérjét állítottak elő, amely a fenilalanin nevű aminosavak sokaságából állt. A kód első megfejtett szava tehát az UUU volt, ami fenilalanint jelent.

1965-re a teljes kód ismertté vált, s megkezdődött a modern genetika időszaka. Az 1960-as évek úttörő felfedezései az 1990-es évekre rutineljárásokká váltak, a harmadik évezred elején pedig megkezdődött a genetikai információk feltérképezésnek és értelmezésének, a genomika tudományának diadalmenete.