Uránt használó ősi baktériumokat fedeztek fel

Néhány kilométerrel a földfelszín alatt olyan baktériumok élnek, amelyek több százmillió éve lehetnek elzárva a külvilágtól. Az ősi, vízzel telt föld alatti üregek olyan életkörülményeket kínálnak egyes baktériumok számára, amelyekhez hasonlók akár a mai Marson is létezhetnek.

Az itt élő baktériumok egy számunkra teljesen új, eddig ismeretlen módszert alkalmaznak életfeltételeik megteremtésére - mondta Tullis Onstott mikrobiológus (Princeton University, New Jersey) az Amerikai Geofizikai Társaság San Franciscóban megrendezett éves konferenciáján. "Bárhol, ahol uránérc és víz van együtt a földkéregben, adottak lehetnek az élethez szükséges feltételek" - tette hozzá.

A Föld mélye rejtheti a földi, de talán a marsi élet titkát is Ben Goldfarb

Ahogy egyre mélyebbre hatolunk a földkéregben, nő a nyomás és a hőmérséklet, miközben egyre csökken a szerves anyagok és az oxigén mennyisége. Az utóbbi években azonban kiderült, hogy ilyen mostoha körülmények között is létezhet élet, az extremofil (szélsőséges környezeti feltételeket kedvelő) baktériumok ún. litofil csoportja révén (lithosz görögül kőzetet jelent).

Onstott és munkatársai baktériumokban gazdag forróvizes üregeket fedeztek fel 3500 méter mély dél-afrikai aranybányákban. A vízben az oldott hidrogéngáz koncentrációja egyes esetekben elérte a normális érték 100 milliószorosát. A vízben lévő radioaktív izotópok vizsgálata alapján kiderült: a hidrogén felhalmozódását csak radioaktív elemek bomlása során termelődött energia tehette lehetővé, amelynek hatására a vízmolekulák hidrogénre és oxigénre hasadtak szét. A radioaktív sugárzás forrása az üregek körüli uránérc volt.

Onstott és munkatársai szerint a vízben élő baktériumok hidrogénszükségletét ez folyamat biztosítja, azaz egy egészen szokatlan, számunkra új környezeti rendszerről van szó.

Az eddigi genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az aranybányákban talált baktériumok némelyike a mélytengeri hévforrásoknál élő Pyrococcus abyssi fajjal áll rokonságban. Az ilyen típusú baktériumok ősei lehettek a Föld első élőlényei: forró, savas környezetben éltek, életműködésükhöz pedig hidrogént és ként használtak, oxigént nem.

Az újonnan felfedezett baktériumok egyes képviselői azonban egyetlen másik fajhoz sem hasonlítanak genetikai szempontból. Onstott nem lenne meglepve, új fajokat talált volna, új, számunkra eddig ismeretlen anyagcsere-utakkal. Ennek megerősítéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek.

A radiometrikus kormeghatározás a felfedezett üregek némelyike akár több százmillió éve létezhet stabil élőhelyként. A felszínen dinoszauruszok jöttek és mentek, míg odalent békésen vegetáltak a baktériumok. Nem kizárt, hogy hasonló élőhelyek bolygószomszédunkon, a Marson is létezhetnek, akár a mai napig is.