A klónozás jó dolog

Ha mindent csak 95 százalékos pontossággal csinálunk, még nem megy a klónozás. Gödöllői beszélgetés Dolly egyik atyjával.

Dolly Ian Wilmuttal

Járt már ezelőtt is Magyarországon?
- Most járok másodszor Gödöllőn, először hat hónapja, szintén szakmai ügyben voltam itt. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben a múlt évben egy géntechnológiai kutatócsoport alakult dr. Dinnyés András vezetésével, és nekik jöttem segíteni a klónozás beindításában. A klónozás nem egy bonyolult dolog, de rendkívül nagy precizitást igényel. A technikai berendezések beállítása után a gyakorlás nagyon fontos. Én azt tudom megmutatni, mi hogyan csináljuk ezt, a többi már a magyar kollégákon múlik. Nagyon fontos, hogy a már kialakított protokollt nagyon pontosan betartsuk. Ha mindent csak 95 százalékos pontossággal csinálunk, nem megy a klónozás, de ha már 97 százalékosan, akkor működik. Ez a nehéz benne.

Mi a véleménye a klónozásról, jó ez az embereknek?
- A közvéleménynek saját magának kell eldöntenie, hogy mit gondol a klónozásról, de ezt természetesen szakértők segítségével kell, hogy megtegye. Megvannak a szakemberei az etikai kérdéseknek csakúgy, mint a filozófiai és az orvosi kérdéseknek is. Az én szakterületem a klónozott állatok előállítása, ehhez értek, és ennek a technikai részleteiről bátran lehet engem kérdezni, de nem az én tisztem ennek az erkölcsi megítélése vagy annak megállapítása, hogy hasznos-e.

Persze azért van véleményem, de fontos, hogy lássuk a klónozás realitásait. A technika még nem tökéletes, de azon dolgozunk, hogy egyre jobb legyen. A klónozásból született állatok egy részére azt mondják, hogy nem normális, de valójában mi is a normális? Az emberek között is nagyon sokféle van, természetes úton is fertőződünk vírusokkal, amik a génállományunk részévé válnak, és a szellemi képességeink is különbözőek, nagyon nehéz meghatározni, hogy mi is a normális. A klónozás szerintem jó dolog, gondoljunk csak a terápiás célú klónozásra. Van egy technika, ami betegségek gyógyítására alkalmas vagy emberek életét tehetjük könnyebbé vele. Bűn, ha ezt nem használjuk. A tudomány is nagyon sokat tanul a klónozás eredményeiből.

Ön szerint miért van, hogy az Egyesült Államokban sokkal nyitottabbak a genetikailag módosított élőlények iránt, mint Európában?
- Az amerikai és az európai emberek gondolkodása alapvetően különbözik. Amerikában azért mennek könnyebben a dolgok, mert ott nem aggódnak annyit az emberek, mindennek adnak egy esélyt. Úgy gondolom, Európában tudatosabbak az emberek. Az amerikaiak sokszor egész egyszerű dolgokra kérdeznek rá, de ott ez nem hiba. Ugyanez a helyzet a genetikailag módosított előlényekkel is. Megfelelő szabályok, törvények - amik sokszor igen szigorúak - betartása mellett kapnak egy esélyt.

És mi történt Dolly óta?
- Sok mindenen dolgozunk a Roslin Intézetben. Jelenleg egy vírusvektor segítségével próbálunk bejuttatni idegen géneket sertésembrióba. Már vannak is ilyen állataink: az idegen gén az ő esetükben egyelőre a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) génje volt, tehát ezek az állatok bizonyos megvilágítás mellett zöld színűek. Ezek a kísérletek még kezdeti szakaszban járnak, de nagyon ígéretesek, mert a vírusvektor segítségével sokkal hatékonyabban tudunk genetikailag módosított állatokat létrehozni, mint klónozással vagy a hagyományos mikroinjektálásos módszerrel.

Bodrogi Lilla