Újabb jégkorszak jöhet

Az amerikai hadügyi tárca megelégelte a tudományos óvatoskodást, és világos, egyértelmű válaszokat akart arról, mennyiben befolyásolhatják a nemzetbiztonságot és destabilizálhatják a világ jelenlegi erőviszonyait a globális felmelegedés következményei.

A holocén klímaoptimumhoz hasonló meleg időszakra az írott történelem folyamán is könnyen rábukkanhatunk. A "kis éghajlati optimumnak" nevezett időszak az utóbbi 2000 év legmelegebb periódusa volt. A grönlandi jégminták alapján megállapítható, hogy az északi szélességeken Kr. u. 800-tól egy hosszabb, melegebb időszak vette kezdetét, amely 1150 és 1300 között érte el a csúcspontját. Európában az időjárás meleg és csapadékos volt. A nyári középhőmérsékletek csak mostanában kezdik elérni a középkori meleg időszak jellemző értékeit. Skandináviában száraz meleg volt, Alaszkában a IX. században a hőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal volt magasabb, mint napjainkban.

Összességében megállapítható, hogy az északi szélességeken a középkori kis klímaoptimum időszaka az utóbbi 2000 év legmelegebb időszaka volt. A mezőgazdasági művelés határa kitolódott észak felé. A norvég farmerek Trondheim közelében, az északi szélesség 64. fokán búzát termesztettek. Nyugat-Angliában 200 méteres tengerszint feletti magasságban szőlőt műveltek az emberek.

Erre az időszakra tehető a viking kirajzás, melyet nagyban elősegített a tengeri jég visszahúzódása és a viharok számának a csökkenése. Az északi hajós nép gazdag kereskedőtelepeket hozott létre Grönlandon, valamint meghonosították az állattenyésztést és a gabonatermesztést. A sziget nevének jelentése ("zöld föld") is ékesen jellemzi a korabeli hőmérsékleti viszonyokat. Ez a felmelegedés tette lehetővé a vikingek messze északi hajózását, izlandi és grönlandi megtelepülésüket, áthajózásukat Kanadába, ahol vadszőlőt találtak, és ennek alapján nevezték el a Vinlandnak, a "bor földjének" a felfedezett területet. Ugyanebben az időszakban telepedtek le az eszkimók az Északi-sarki Ellesmere-szigeteken.

A XIII. században azonban a meleg időszaknak viszonylag gyorsan vége szakadt. A különböző területeken más és más időpontban, de feljegyezték az időjárás zordabbra fordulását. Az északi-sarkvidék jelentősen lehűlt, Grönland és Izland elnéptelenedett. A tengeri viharok elszaporodtak, és hatalmas pusztításokat vittek végbe az atlanti partokon. Az Alpok gleccserei meghosszabbodtak, a tengerek hőmérséklete lecsökkent. Megkezdődött a kis jégkorszak, amely alatt a telek zordak és hosszabbak, a nyarak hűvösebbek és szárazabbak lettek. A tenyészidőszak lerövidült, éhínség és járvány pusztított Európa nagy részén.