Rekordkitörés a Napon, bombázás alatt a Föld

Bolygónkat ezekben az órákban is heves részecskesugárzás bombázza, amely az október 28-án lezajlott óriási napkitörésből származik. Kedvező időjárás esetén ma éjjel minden korábbinál nagyobb esélyünk van a sarki fény megpillantására.

A napszél a Nap koronájából kilépő, elektromosan töltött részecskék áramlata. Majdnem teljesen elektronokból és protonokból áll. Átlagos sebessége 400-500 km/s. A zilált szerkezetű koronából az ún. koronalyukakon keresztül lép ki, amelyek nyitott mágneses mezejű képződmények.

A Nap a napszél miatt több mint 1 millió tonna anyagot veszít másodpercenként, amely elhanyagolható veszteség a Nap tömegéhez viszonyítva. Nagy napkitörések esetén a napszél intenzitása és sebessége is megnövekedhet.

Bolygónkat a káros sugárzások és a napszél ellen légköri pajzsok (pl. ózonréteg) és mágneses mező védi. A napszél száguldó részecskéitől az utóbbi véd meg bennünket. A töltött részecskéket az erővonalak mentén kitéríti, így azok elkerülik a földfelszínt. A napszél részecskéi a pólusok felett férkőznek hozzánk legközelebb, itt ugyanis ún. hasadékok találhatók a mágneses mezőben. Ezek mentén a részecskék behatolnak a Föld légkörébe, és gerjesztik az ott lévő atomokat és molekulákat. Ez a folyamat okozza a sarki fény jelenségét (az északi félgömbön: északi fény, aurora borealis).

Napkitörések alkalmával a Napból kidobódott protonok és elektronok száma nagymértékben megnövekszik. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a napszél hevessége fokozódik, aminek több földi hatása is van.

A sarki fény gyakrabban villan fel. Mágneses viharok keletkeznek a Föld légkörében, amelyek károsan érintik a számítógéphálózatok és távközlési rendszerek működését. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádióösszeköttetésekben. A protonok miatt felszökik a szívinfarktusok száma. Az időjárás is változékonyabbra fordul.