Új magyar műszer került az űrállomásra

Vágólapra másolva!
A vasárnap dokkolt Progressz teherűrhajóval került az űrállomásra a magyar gyártmányú Pille, a kozmikus sugárterhelés mérésére alkalmas eszköz legújabb változata. A szállítmány másik érdekességének azok a műholdas telefonok számítanak, amelyek a visszatérő űrhajósok biztonságát hivatottak fokozni.
Vágólapra másolva!

A Pille sugárdózismérő különböző változatai már több alkalommal jártak a világűrben (Interkozmosz-, NASA- és ESA-programok keretében). Magyarország 1995-ben ajánlotta fel az eszközt a Nemzetközi Űrállomáson történő használatra. A NASA-val kötött szerződés értelmében - az űrkutatásban bevett nemzetközi gyakorlat szerint - a műszer fejlesztését és építését Magyarország finanszírozza, a felbocsátást pedig a NASA. A tudományos eredményeket közösen hasznosítjuk. A Pille első példányát a Nemzetközi Űrállomásra 2001. március 8-án a Discovery űrrepülőgép felvitte. A műszer a következő években fontos alapfeladatot lát el az űrállomáson dolgozó űrhajósok mindennapi életében, rendszeresen mérve az őket érő sugárterhelést az állomáson belül, illetve a világűrben történő szerelőmunkák során.

A Pille működése

A Pille az embert (űrhajóst) érő, elsősorban a töltött részecskék által okozott sugárterhelés mérésére szolgáló műszer. Az eszköz mérőfejében lévő speciális kristály magába gyűjti az ionizáló sugárzást. Felmelegítés hatására fényt bocsát ki, miközben a kristály alapállapotba kerül (lenullázódik), azaz új mérésre alkalmas. A kisugárzott fény erőssége az utolsó kiolvasás óta elnyelt sugárzás mennyiségével arányos. A Pille mérőfejei az űrhajó, űrállomás belsejében akárhol elhelyezhetők, vagy az űrruhára erősítve űrsétára is kivihetők. A mérőfejet a kiolvasó berendezésbe helyezve, az felmelegíti a fejet és méri a kibocsátott fény mennyiségét. A legkorszerűbb változatok kiszámítják az elnyelt dózis nagyságát, automatikusan tárolják, illetve utasításra a Földre továbbítják az eredményeket.

Hasonló elven működő berendezéseket sokfelé alkalmaznak a Földön is. A Pille azonban kis mérete, tömege és roppant csekély áramfogyasztása miatt különösen alkalmas a világűrbeli használatra. Létezik a Pille földi változata is, ilyennel végzik például a Paksi Atomerőműben a környezeti sugárterhelés ellenőrzését.

A Pillét építő mérnökcsoport vezetője Apáthy István fejlesztő mérnök, a KFKI Atomenergia-kutató Intézet kutatója.

A Pille korábbi űrrepülései

Részletesen a Pillérőlhttp://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9903/deme.html

A Pille műszer már több alkalommal járt a világűrben. Az első Pillével Farkas Bertalan végzett méréseket 1980-ban, a Szaljut-6 űrállomáson. Későbbi, elsősorban elektronikusan folyamatosan korszerűsített változatait 1984-ben a Challenger amerikai űrrepülőgép fedélzetén, majd az 1990-es években a Mir űrállomáson európai (ESA) és amerikai űrhajósok (az EuroMir és a NASA-Mir programok keretében) használták.