Az alkohol megduplázza a végbélrák kockázatát

Heti 14 egységnél több alkohol fogyasztása a kétszeresére növelheti a végbélrák kialakulásának kockázatát - írják dán kutatók egy új tanulmányban. A bor viszont szerintük nem fejt ki ilyen hatást.

Nagyszámú népességre kiterjedő vizsgálat kimutatta, hogy szoros összefüggés van a zsírfogyasztás és a bélrák gyakorisága között. Az egyik legfontosabb rizikótényező a táplálék magas zsír-, főként állati zsírtartalma. Ennek fő forrását a szalonna, a sütésnél-főzésnél alkalmazott zsiradékok és az elfogyasztott sertés-, marha- és birkahús képezi. Azt feltételezik, hogy a nagy mennyiségű zsírbevitel fokozza a koleszterin és az epesavak előállítását a májban, s ezek rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. Ebben a vastagbélben élő baktériumok működnek közre, amelyek szaporodását a túlfinomított cukor túlzott fogyasztása elősegíti.

A túlzott mértékű húsfogyasztás nem csak a magas zsiradéktartalma miatt jelent nagyobb kockázatot, hanem azért is, mert a húsok fehérjéinek emésztése során felszabaduló aminosavakból és a szervezetbe bekerülő nitritekből rákkeltő vegyületek, nitrózaminok képződhetnek.

A növényi eredetű zsiradékok használata a bélrák kialakulásának kockázatát csökkenti.

A táplálékban lévő növényi eredetű rostok növelik a széklet tömegét, felgyorsítják a bélsár bélen való áthaladását. Ezáltal lerövidül a bélsár és a benne lévő rákkeltő anyagok bélnyálkahártyával való érintkezésének ideje. Sok adat szól amellett, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának kedvező hatása nem csupán a rosttartalomnak köszönhető, hanem a bennük lévő ásványi sóknak, nyomelemeknek és vitaminoknak is. Különösen fontos lehet, hogy zöldség- és gyümölcsfélék több olyan vegyületet tartalmaznak, melyek az anyagcsere során képződő agresszív szabadgyököket semlegesíteni tudják. Ilyenek egyebek mellett a C-vitamin (aszkorbinsav) és az E-vitamin (tocoferol), amelyek jelentős mennyiségben vannak jelen a zöldségekben és a gyümölcsökben.