Tompa Anna

Egészségtudat és tudatos egészség

Bevezetés

1. ábra

2. ábra

Lásd Tulassay Tivadar előadását!

3. ábra

A szomorú statisztika háttere olyan korunkra jellemző jelenségek adhatnak magyarázatot, mint a szellemi és fizikai környezetszennyezés, a mentálhigiénés problémák, a családok felbomlása, a magány, amit tovább erősít a vizuális kultúra (tévé, film, színház) eldurvulása, az öncélú erőszak és a pornó terjedése a fiatalok körében. A dohányzásra és alkoholfogyasztásra ösztönző reklámok az önpusztító életformákat teszik vonzóvá. (A dohányzás reklámozását szerencsére 2002-től már nem engedélyezik.) Ennek eredményeként a tömegkommunikáció, csupán az anyagi hasznot szem előtt tartva, kóros viselkedésformákat közvetít, és így szisztematikusan romboló hatást gyakorol az egészségre. A valódi mozgatórugók és az egészséget veszélyeztető tényezők feltárása társadalmi összefogást igényel. Jelenleg ez az egyetlen járható út Magyarországon egy hatékony prevenciós program elindítására, mely megóvja az ifjúság egészségét és mindnyájunk jövőjét.

Az emberiség fejlődése egyenetlen. Az utóbbi 100 évben a népesség exponenciálisan nőtt, különösen a fejlődő országokban, ahol a fertőző betegségek leküzdését nem követte a születésszabályozás bevezetése. Jelenleg 6,4 milliárd ember él a Földön, s becslések szerint 2050-re ez a szám eléri a 9 milliárdot. Ugyanakkor a népesség fele alultáplált vagy éhezik, egyharmada pedig túlsúlytól és civilizációs betegségektől szenved. Afrikában 40 millió HIV-fertőzött él, ezek egyharmada gyermek. A nyugati világ az elöregedés felé halad: jelenleg Európában 1 fiatalra 2 felnőtt jut, Magyarországon pedig 4. Az idősödő lakosság orvosi ellátása egyre többe kerül.

Emelkedik az ún. krónikus, nem fertőző betegségek előfordulása. Népbetegséggé vált a csontritkulás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a reuma. Emelkedik az idegrendszert és a mentális állapotot érintő betegségek előfordulása, és jelentős a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek aránya. Különösen látványos növekedést mutat a túltáplálás okozta anyagcsere-betegségek száma (ún. metabolikus X-szindróma). Az immunrendszer betegségei közül a fiatalokat főleg az allergiás betegségek, a különböző atópiák és az asztma kínozza. Emelkedik a dohányzók és az alkoholisták, valamint a kábítószerfogyasztók aránya, nő a balesetek és az erőszakos cselekmények áldozatainak száma. Mindezek mögött ott vannak a magánéleti tragédiák, a családok és a párkapcsolatok szétesése, az erkölcsi amortizáció. A közösségek védő, megtartó ereje nem működik, az emberiség civilizációja lassan egyet jelent a teljes elmagányosodással. Ezért nő a depressziósok és a fóbiások (pánikbetegségben szenvedők) aránya, ami sok esetben pszichiátriai kórképpé alakul. Magyarországon közel 1 millió ember küzd alkoholproblémával, ugyancsak 1 millió azok száma, akik depressziósak, 400 ezer honfitársunk esetében akut fázisban van a betegség. A lakosság 15%-a már átélt valaha depressziós krízist. 50%-kal több cigarettát szívunk el évente, mint az Európai Unió tagállamai átlagosan (2300-2400 db). Az erős dohányzók évente 7300 szál cigarettát szívnak el, ami 120-150 ezer Ft-os kiadás jelent. A dohányzás évente kb. 30 ezer ember halálát okozza, az alkohol pedig 17-18 ezerét. Naponta átlagosan kb. 100 fő hal meg az alkohol- és a nikotinszenvedély áldozataként Magyarországon.

A prevenciós magatartás hatékonyságára ismeretesek meggyőző példák, amelyek arra buzdítanak, hogy ezeket a szokásokat már gyermekkorban érdemes elsajátítani. A 7 napos adventistáknál és a mormonoknál például a vallás tiltja a dohányzást és az alkohol- vagy drogfogyasztást. A táplálkozásukat pedig a mértékletesség és főleg a növényi táplálékok előtérbe helyezése jellemzi. Léteznek olyan földrajzi területek (pl. Tibet, Kaukázus) ahol a várható élekor a száz évhez közelít, és nyolcvan éves kor alatt alig fordulnak elő krónikus, nem fertőző betegségek, így a rosszindulatú daganatok is rendkívül ritkák. Ezeknek az apró népcsoportoknak a közös jellemzője a félnomád pásztorkodó, nyugodt életmód, a hideg éghajlat, a vegetáriánushoz közelítő táplálkozási szokások (tejtermékek, sajt, vaj, és ahol van, a hal képezi a táplálék fő alkotórészeit). Nem ismeretes közöttük a dohányzás, illetve a mértéktelen alkoholfogyasztás sem. Nyilván a belterjes szaporodási szokások révén a körülményekhez leginkább alkalmazkodni tudó egyedek válogatódtak ki, ami esetükben egyben a krónikus betegségekkel szembeni nagyobb rezisztenciát is jelentette.

A negatív tendenciák megfordításának kulcsa a kezünkben van. Tudatosan kell törekednünk életmódunk körülményeink jobbítására - ami egyben harmonikus együttműködést jelent a környezet- és természetvédelemmel - azért, hogy egészségünket megvédhessük.