Ezek szerint ez volt a fő motivációja, hogy lássák meg az emberek végre a valódi Andit?
- Ez az egyik, hogy lássák meg a valódi énem, másrészt magam miatt is vállaltam, hogy testközelből is átéljem ezt a tanyasi kalandot, ami vonzott.
Utólag hogyan értékeli azt, hogy részt vett a műsorban?
Bármikor újrakezdeném, bármikor újra elmennék ebbe a műsorba, és nagyon jó volt visszanézni a rövid bejátszót is. Külön jó érzéssel tölt el, hogy egy olyan kicsi településről, ahonnan én indultam, eljuthattam idáig, hiszen ez csak keveseknek adatik meg.
Én egyébként mindet csak magamnak köszönhetek, amit elértem.
Ezt én építettem fel, nyilván a szüleim lelki támogatásával, de számomra az a legmeghatóbb az egészben, hogy én is ott lehetek a műsorban, gyakorlott képernyősök mellett. Ez számomra nagy elismerést jelent, mindamellett, hogy úgy érzem, önmagam tudtam maradni. Mindig igyekszem úgy cselekedni, ahogy a szívem diktálja, persze vannak helyzetek, amikor nem tudunk mindig mindenkinek megfelelni.
Mi jelentette a legnagyobb nehézséget az ott töltött idő során?
Visszagondolva, semmi olyan nehézség nem volt számomra, amivel nem tudtam volna megbirkózni, még az sem, hogy nem lehetett nálunk telefon, és az sem, hogy ennyi időt voltam távol az otthonomtól.
A végére jöttem arra rá, hogy átértékelődött bennem nagyon sok minden, de úgy érzem, az értékrendem a helyén van. Inkább egy-egy benti szituációt viseltem nehezen.
Egy mély érzésű lány vagyok, aki annak ellenére, hogy temperamentumos, nem tudja elfogadni, ha valaki tapintatlan és sértő módon szókimondó.
Majd a műsorból a nézők is láthatják, mire utalok. Ez érzelmileg és lelkileg sokszor nehéz volt, de magát a falusi közeget nagyon élveztem.
Nemrég nyilvánosan is mesélt az étkezési zavaráról. Hogyan érzi magát azóta?
Úgy gondoltam, hogy a közösségi médiában is megosztom a tapasztalataimat másokkal, mivel úgy látom, hogy a kalóriák folyamatos számolgatása, az egészséges táplálkozás körüli túlzott őrület egyáltalán nincs jó hatással az emberekre.
Nagyon sok mindenen átmentem a testem miatt, de mindvégig magamért csináltam, nem másoknak akartam megfelelni.
Mindig is vékony alkat voltam, mégis jött nálam egy kattanás, hogy mindenáron edzenem kell ahhoz, hogy verseny előtt formába kerüljek.
Volt, hogy negyvenhét kilósan is rosszul éreztem magam, ha tükörbe néztem, feszengtem a nyaralások alkalmával, vagy éppen lemondtam közösségi programokat, mert hat után már nem akartam enni.
Nehéz, hiszen a külső megjelenés a modellszakmában elengedhetetlen, de igyekszem ezt elengedni, bár még nem vagyok túl ezen az időszakon teljesen. Ha nem érzem jól magam a testemben, akkor nem tudok elmenni egy fotózásra; volt olyan, hogy emiatt mondtam le egy munkát, mert előtte egy nappal többet ettem a megszokottnál és rögtön plusz tíz kilóval nehezebbnek éreztem magam. Most elégedett vagyok, talán most vagyok a legelégedettebb magammal, mert fejben is rendben vagyok.
A cikk folytatásáért lapozzon!