Világrekord helyett tizenhatan meghaltak

2014. április 18. a hegymászás történetének fekete napja volt, a Mount Everesten egy jégomlás miatt tizenhat serpa vesztette életét. A Discovery Channel stábja éppen a helyszínen forgatott, szinte élőben tudta követni a tragédiát és a mentőmunkálatokat – ebből állt össze egy látványos, izgalmas, ám kissé egyoldalú dokumentumfilm. A Serpa világpremierje április 24-én lesz, a csatorna magyar adásán is ekkor lesz látható.

Jennifer Peedom és csapata eredetileg Phurba Tashi világrekord-kísérletéről forgatott volna, a legendás serpa ugyanis huszonkettedszerre jutott volna fel a Mount Everest csúcsára, ha a 2014. április 18-i tragédia miatt nem fújják le az egész mászószezont. A Discovery forgatócsoportja közben Joby Ogwyn hegymászó egyik kísérletének élő közvetítését készítette elő, ebből állt össze a Serpa, amely végül a mentési és helyreállítási munkálatok dokumentációjává vált.

Gyönyörű képek egymás után

Ahogy azt a Discoverytől megszokhattuk, a filmben tobzódnak a gyönyörű képek, izgalmas tempóban váltják egymást a havas csúcsokról készült nagytotálok és a hegymászók fejkamerás felvételei, amelyekből pedig kiderül, hogy mennyire nem egyszerű megmászni a Mount Everestet – már persze, ha nem turistaként vagyunk ott, akinek a felszerelését serpák cipelik fel a világ legmagasabb hegycsúcsára.

Többféle kameraállást kapunk Forrás: Discovery Channel

Utóbbi félmondatot azért volt fontos hozzátenni, mert a film nemcsak emberi tragédiaként, hanem jóval tágabb kontextusban értelmezi a történteket, a hegymászás elüzletiesedésének egyértelmű következményeként mutatja be a tragédiát. A serpák ugyanis

adott esetben hússzor, harmincszor is átmennek azokon a veszélyes szakaszokon, ahol a turisták csak egyszer-kétszer,

hiszen éjjelente ők cipelik fel a következő táborba az összes felszerelést – miközben fele- vagy harmadannyi pénzt kapnak, mint egy nyugati túravezető.

Nem marad objektív

A Serpa sajnos nem marad teljesen objektív, a címéhez híven, kissé hatásvadász módon egyértelműen a serpák oldalára áll, többször elhangzik például, hogy a nyugati turisták többsége azt sem tudja, hogy a serpa nem a hordárok összefoglaló neve, hanem egy népcsoport. Ez valószínűleg így is van, a film viszont hasonlóképp

összemossa az üzletággá lett turizmust a profi hegymászással,

nem kezeli külön azokat a nyugati mászókat, akik – a serpákkal együtt – életük kockáztatásával jutnak fel a csúcsra; miközben azokat a serpákat sem mutatja meg, akik más módon, nem a hegymászással húznak hasznot a Nepálba tóduló turistákból.

Vannak lélegzetellálító képek Forrás: Discovery Channel

Ez talán a Serpa legnagyobb gyengesége, miközben a legfőbb erősségét a véletlen hozta, miszerint a forgatócsoport éppen ott volt a helyszínen – vagyis a nézők sem dramatizált formában, hanem mintegy élőben kapják a sztorit, végig izgulhatnak a végkimenetel miatt.

A legendás serpa, Phurba Thasi Forrás: Discovery Channel

Igaz, a film második fele már inkább egy szakszervezeti vitaülést láttat, mintsem egy mentőakciót, ezzel együtt érdekes azonban belenézni, hogy egy másfajta kultúra hogyan képviselteti magát egy tárgyalás során – a serpákban például csak az utóbbi években merült fel egyáltalán a gondolat, hogy kiálljanak magukért.

A forgatás után

Ami az üzletté vált hegymászást illeti, érdekes az is, ami a forgatás után történt. Egyrészt a nepáli kormány engedett az öntudatra ébredt serpák követeléseinek, másrészt Nepált a következő évben óriási földrengés sújtotta, ami lavinákat is hozott magával. 2015-ben 19-en haltak meg a Mount Everesten – ebből 10 serpa –, a mászószezon java ugyancsak elmaradt, vagyis az, hogy a serpák valóban elérték-e a céljukat, csak idén fog kiderülni.