Épp embert darabolt, amikor bekopogott a rendőr

Vágólapra másolva!

A Fargo első évadja semmivel nem volt rosszabb, mint a film, a második menet eleje pedig tartja a magas szintet. Mégis lehet filmre alapozva igényes, művészileg értékes, és egyben szórakoztató sorozatot készíteni?

Origo

Vágólapra másolva!

sorozat Fargo tévé média

Az amerikai FX csatorna sorozata a Fargo, a tévétársaság már bizonyított olyan szériákkal, mint a Justified, az Amerikai Horror Story, az Americans vagy korábbról a Kés/Alatt, Kemény zsaruk, a Dirt, a Ments meg! vagy a Kemény motorosok. Várható volt tehát, hogy a színvonal megfelelő lesz, csak az volt a kérdés, hogy a film ismerete nélkül élvezhető lesz-e a produktum, illetve sikerült-e áthozni az 1996-os alkotás eredeti, sajátos hangulatát – írtuk korábban. Később meg is nyugodtunk, az első évad remekül sikerült.

A klasszikussá lett filmekből készült sorozatoktól előre fél a néző a legtöbb esetben, hiszen mégis milyen lenne egy Vissza a jövőbe-széria a már Parkinson-kórral küzdő Michael J. Fox nélkül, vagy egy maffiás, Keresztapa-sorozat úgy, hogy nincs benne Marlon Brando, Al Pacino? A Fargót is sokra tartotta a kritika,

mégis sikerült megugrani a szintet,

az első évad kifejezetten izgalmas, fordulatos volt, parádés színészi teljesítményekkel (Billy Bob Thornton hol rémisztő, hol fenyegető benne, hasonlóan hiteles Martin Freeman, Allison Tolman pedig a rendőrnő volt benne, remek alakításokkal).

A második évad második része után sem kell búsulni, sóhajtozni, egyáltalán nem esett a színvonal. 1979-ben jártunk, a hófödte táj, a városka ugyanaz, csak a szereplők mások, persze a cselekmény mellett. Idő kell megismerni a figurákat, de a morbid dráma itt is jelen van, a rettentő haláleseteket követő szerencsétlenkedés ugyanúgy jellemző a második menetre, mint az elsőre: tipikusan az a helyzet, amikor egy szerencsétlen kisember belesodródik valami rosszba, próbálja kimenteni magát, de csak egyre lejjebb süllyed, és egy idő után már nincs is visszaút.

Itt kisvárosi, családi bűnszövetkezettel találkozunk, ahol utódlási problémák adódnak, mert a klán feje stroke következtében hatalmát veszti. Egy addig békés, meghitt országúti bárban vérengzés történik, de az önkontrollt vesztő gyilkos is pórul jár, még jobban is, mint a brutális vérfürdőbe belesodródó párocska.

A 2. évad második részének vége pedig durva,

de egyben parádés: a henteslegény komótosan darabolja a lefagyasztott hullát, majd egykedvűen pakolja be a darálóba a kezet, lábat, amikor erőteljesen kopogtat a haverja, aki történetesen rendőr, és épp a húspéppé lett gyilkost keresi. 35 év időutazás, morbid képsorok, fagyos feszültség. A többit nem is mondjuk el, nézni kell, és kész.