Kotroczó Róbert: A Híradóban nincs uborkaszezon

Vágólapra másolva!
Hét éve vezeti az RTL Klub hírigazgatóságát, mégis azt mondja, bármikor visszamenne riporternek, mert magát a tévézést szereti. Kotroczó Róbertet kérdeztük nézettségről, a hír útjáról és jogilag problémás helyzetekről.
Vágólapra másolva!

- A hírműsor mindenkinek készül, vagy határozottan a csatorna által megcélzott 18-49-es korosztálynak?

- Mindenkinek készül, de a történetek terjedelme a célközönséghez idomul.

- Nehezebb a nyári uborkaszezonban összerakni egy hírműsort?

- Fura, de nem. Sem a tavalyi, sem az idei nyáron nem volt ilyen probléma, mindig történt valami, és az információforrások is jól dolgoznak. Inkább az a jellemző, hogy túl sok anyag jön össze, amit a szerkesztőnek rostálnia kell.

- A kívülről jövő információt mindig ellenőrzik?

- Természetesen, de néha adódik olyan érdekes helyzet, hogy ugyan tudjuk, hogy igaz valami, és a forrást is ismerjük, de védjük valamilyen okból, ezért jogi szempontból támadhatók vagyunk. Ezek a legizgalmasabb helyzetek, van, hogy a jogászainkkal kell konzultálnom.

- Tudna erre akár fiktív példát mondani?

- X politikus egy köztörvényes ügybe keveredik. Ezt nekünk valaki hitelt érdemlően bizonyítani tudja, aki valamilyen okból nem akar a nyilvánosság elé lépni. Közérdeket érint, hogy elmondjuk, amit tudunk, és valószínű, hogy nem fognak beperelni minket, mert tudják, hogy igazunk van. De olyan is volt, hogy ilyen esetben elvesztettük a pert, sőt, helyre kellett igazítanunk, amit mondtunk, miközben igaz volt. De ez nagyon ritka eset, csak két ilyenre emlékszem az utóbbi hét évből.

- Gondolom, nem árulhatja el, melyek voltak ezek. Térjünk vissza az adás készítéséhez.

- Fél hét előtt a stáb lesétál a vezérlőbe, aztán az adásban természetesen sok olyan történik, amit nem vártunk, elsősorban technikai problémák. Az új épületnek, modern technikának azért főleg a hasznát látjuk, használják az anyagainkat egy hálózaton keresztül más országok RTL-es televíziói, és mi is az övéket. Így készültek a németekkel közösen például a szemétügy anyagai, Európa már elég kicsi.

- A szerkesztésbe ezek szerint ön nem szól bele.

- Nem, jobban csinálja az, akinek ez a munkája. Az én munkám nagyrészt adminisztrációból áll, etikai és szakmai szabályokat szülünk, melyek betartására odafigyelek, házon belül képviselem a szerkesztőség érdekeit, lobbizok.

- Mi az ön személyes ambíciója? Marad hírigazgató, amíg lehet?

- Én a műfajt szeretem, meg a tévézést. Akármilyen formájában, ha azt hozza a jövő, készítek műsort, vagy elmegyek riporternek, mert híradóra, műsorra mindig szükség lesz, bármit hoz a technológiai fejlődés. És új feladatok mindig lesznek, most készül a Híradó harmadik arculata amióta én vagyok a hírigazgató.

- Elégedett a Híradó nézettségével?

- Ez az ország legnézettebb hírműsora, és a kritikusoknak megvan a joguk, hogy kritizálják, de ez mégiscsak egy tény. Márpedig ez azt jelenti, hogy van egy karakteres imidzsünk, amit lehet szeretni, amihez lehet kötődni. Ennek része például az, amit sokan kiemelnek, hogy kevés kommentárt látnak képben és szövegben egyaránt. Aki véleményt szeretne hallani, az leginkább a sajátjára kíváncsi: mi nem hajlunk egyik irányba sem.