Elszalad a magyar, ha jön a kamera

A Viasat3-on március 12-én indult útjára a piros taxi, amivel Gianni Annioni járja Budapestet - a felvett utasoknak nem csak nem kell fizetniük a fuvarért, de ha pár kérdésre jól válaszolnak, még egy kis készpénzt is kapnak. A legnagyobb összeg 75 ezer forint volt, amit hazavitt egy gyors és művelt utas, ugyanakkor sok szórakoztató eset is történt. A magyarul egészen jól - és sokat - beszélő vidám olaszt faggattuk az elmúlt évekről, a mostani műsorról, a magyar lélekről.

- Úgy tudom, sokan nem mernek beülni a taxiba.
- Így van. Sokan attól félnek, hogy leégnek, ha nem tudnak egy választ, pedig ez nem így van. Attól félnek, hogy mit mond majd a szomszéd, holott arra kéne figyelniük, hogy mit gondolnak róluk a szeretteik, mivel tudnák meglepni őket a talált pénzből. Nem szabad foglalkozni olyanok véleményével, akiket nem is ismersz. Sikerült már többször utast felvenni buszmegállókban, de Magyarországon mindenki telefonon rendel taxit, ezért nem olyan könnyű a helyzet, alig van leintés. Mostanában ez változik, sokan kérdik, hol lehet velünk találkozni, hol ülhetnek be egy fuvarra.

- Vágó műsorához képest, hol a helye a Taxikvíznek?
- Ő nagyon jó, igazi profi. Oda inkább a pénzért mennek az emberek. Hosszú percekig gondolkodnak, nagy a tét. A mienk egy frappáns, gyors formátum, beszáll az utas, dumálunk, nevetünk, válaszolgat, és már meg is érkeztünk a kijelölt helyre.

- Mit szólsz a TV2 kvízéhez?
- Én másképp csinálnám, ahogy az olasz kolléga is más stílusban nyomja ugyanazt a vetélkedőt. Sváby persze régi tévés, rutinos és profi. Az sem biztos, hogy én jobb lennék erre. Nekem van egy stílusom, ami sokaknak nem is jön be: sokan szeretnek, de sokan utálnak. Ha viszont mindenkinek meg akarnék felelni, akkor nem lenne egyéniségem. Visszatérve az Egy a 100 ellen-re: az olaszoknál színesebb, lendületesebb a show.

- Ez nyilván a néplélekből fakad, más a temperamentum.
- Igen. Én Milan-drukker vagyok, de hiába kapott ki a csapat tegnap Manchesterben, örültem, mert látványos és izgalmas meccs volt, és a Milan is jól játszott. Magyarországon sokan félnek a szerepléstől. Ha megjelenik egy kamera az utcán, mindenki elszalad, nem akarja, hogy este őt mutassák. Olaszországban spontán tömeg alakul ki egy felvétel körül, és mindenki mondja a magáét. Itthon olyan is volt, hogy az utas kikiabált a taxiból, hogy segítséget kérjen, mire a járókelő riadtan visszaszólt, hogy "jaj, ugye nem leszek a tévében?" Amúgy én olaszosan élek, így a felvételen sem vagyok más. Pofákat vágok, gesztikulálok, verem a fejem a kormányba, ha nem tudják a választ. Ugyanakkor soha nem érzékeltetem az utassal, ha műveletlen vagy buta, azaz nem mutatom ki, ha nem szimpatikus. Az is látszik, ha valaki csak leblokkol: mindenkinél van olyan, hogy tudja a választ mélyen, belül, csak épp az első betű kéne, hogy ki is mondja.

- Milyen kritikák érték a show-t?
- Akadt olyan, aki azzal vádolt minket, hogy stúdióban vesszük fel az egészet, mivel gyakran pillantok hátra, így pedig nem lehet vezetni. Ez nevetséges. Amúgy nem volt könnyű, mert a kocsi reggel kilenckor kezdett, és néha este nyolcig forgattunk, heti két napon. Vezetsz, figyeled az utat, jönnek a kérdések, fékezel, beszélgetsz, indexelsz, poénkodsz, kanyarodsz... még szerencse, hogy sikerült elérnem, hogy tartsunk egy kis sziesztát délután.

- Baleset nem volt?
- Szerencsére nem akadt komoly zűr. Egyszer ragadtam egy sínpáron, még az első felvétel alatt, a villamost akadályoztam, csilingelt is hosszan. Volt olyan helyzet, mikor egy sietős bolond bevágott elém, de megúsztam. Az se baj, ha nem tudom, hová kell menni, mert az utas gyakran mutatja az utat.

- A francia, erős akcentussal beszélő rádiós, Cooky is akkor került a Viasathoz, mint te. Ismertétek egymást?
- Nem találkoztunk korábban. De Cooky egy jó srác, rendes fickó, és bizonyára ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint én.

- Külföldiként nehezebb?
- A médiában igen. Cookynak is szoknia kell még a tévézést, mert a vasárnapi kvízműsora egészen más embert kíván, mint a rádiózás. A rádióban a zene a lényeg, és egy percnyi szövegelés után jöhet egy vagy több dal, azaz van idő lazítani. A tévés felvételen minden pillanatban koncentrálni kell, nincs idő kikapcsolni. Egyszerre kaptunk műsort a csatornánál, de engem nem is próbáltak ki a Hot Sztár Kvíz-re, egyből a Tuti Fuvar-ra hívtak.

- Üljünk még vissza a taxiba. Folytatás tehát ősszel?
- Nagyon remélem. Ez jó formátum és várom a forgatást. Annyit üzenek, hogy üljenek be bátran, ha engem látnak a taxiban. Ha nem az elején segítek, akkor a nehezebb kérdéseknél igyekszem bátorítani a játékost. A lényeg, hogy nem legyőzendő ellenfél vagyok, hanem megértő partner.

Kalmár Csaba