Jövő a múltban

A Filmmúzeum jóvoltából újra láthatjuk a Pirx kalandjai-t, amely a maga suta trükkjeivel (messziről felismerhető kávéfőzőivel, óriásira nagyított rádióival) valóságos kultuszt teremtett kis hazánkban. Az 1972-es magyar sci-fi sorozatot nézve kíváncsiak lettünk arra, hogy Európa más részein miféle tévés alkotások születtek ez idő tájt - az időintervallumot kicsit tágan kezeltük ugyan, de a sci-fi műfaját nem tévesztettük szem elől.

Az idő ablakai

Mikor készült?
1969-ben.

Hol készült?
Magyarországon, de sok külföldi szereplővel.

Miről szól?
A Filmtörténet Online ismertetője szerint: "A 3. évezredben minden életet elpusztított a földön a kvarkháború, csak öten élték túl, akiket különböző időpontokban hibernáltak. A föld mélyén szunnyadó erők életre keltik őket, és mindnyájan a felszínre akarnak jutni, kivéve Sinist, aki ledobatta a kvarkbombát. Sinis Évát akarja, aki egy felelősen gondolkodó atomtudós szerelme volt, de a nő nem lesz az övé, ezért a férfi megöli. Maguy belehal a sugárbetegségbe, csak Beryllnek és Avram Belaskónak, a kvarkelmélet egyik kidolgozójának van esélye egy új életre a Földön."

Kik az alkotók?
Kozsák Rudolf Árpáddal arról beszélgettünk, hogy bár igen sok a kiváló magyar sci-fi-szerző, a műfaj mégsem honosodott meg a magyar filmgyártásban - más kérdés persze, hogy a sci-fi általában látványos trükköket igényel, amihez pedig sok pénz kell. Az idő ablakai játékfilm ugyan, de emiatt nem tudtuk kihagyni összeállításunkból: a forgatókönyvet ugyanis az a Kuczka Péter írta, akit minden magyar sci-fi-rajongó ismer, ha másként nem, a Kozmosz könyvek szerkesztőjeként vagy a Galaktika alapítójaként. A rendezést pedig nem más vállalta magára, mint Fejér Tamás, a 31. Magyar Filmszemle életműdíjasa - neki köszönhetjük többek között a Tenkes kapitányá-t is.

Kuczka Péter

Egy kis adalék:
A mindent eltörlő háború kedvelt témája volt az akkortájt készült sci-fiknek. Ne feledjük, épp hogy belépünk az atomkorszakba, a hidegháború pedig keményen jelen van a szocialista blokk országaiban. Fejér mellett például a jugoszláv Velko Bulazsics is foglalkozott a témával: egy esetleges atomkatasztrófát bemutató, 1960-as filmjének egyszerűen a Háború címet adta. Hasonlóképpen a nukleáris hadviselés fatális következményét ábrázolja a csehszlovák Hotel Ózon is, 1966-ból.