Vissza a múltba

Több régebbi, magyar tévésorozatot tűztek műsorra a hazai csatornák a közelmúltban, főképp a Viasat 3 járt élen a Flipper Öcsire, a moncsicsire, a Duran-Depeche ellentétre is nosztalgiával gondoló harmincasok vizuális igényeinek kielégítésében. Elővettük az iskolatejet, a kék iskolaköpenyt, és leporoltunk néhány korábbi, országosan sikert arató sorozatot, abból a korból, mikor még a puhadobozos piros malbi volt a menő. Esztergályos Cecília, Kern András, Görbe Nóra, Gát György meg jól elmondják, hogy is volt régen.

A rendőrlány kalandjai mellett a Viasat 3 más műsorával is felkínálta idén a nosztalgiázás lehetőségét: mivel a hadkötelezettség hosszú huzavona után megszűnt az országban, a sorkatonák néhol mulatságos kalandjait már csak Karádi őrmesterrel (Usztics Mátyás), az Angyalbőrben című sorozattal eleveníthetik fel. Kálid Artúrtól Rajkai Zoltánon át Selmeczi Rolandig egy fiatal színészgenerációt ismerhetett meg annak idején a közönség a sorozatból. A csatorna illetékesei kérdésünkre elmondták, hogy a teljes sorozatot vették meg mindkettőből, így a Linda 17, az Angyalbőrben pedig 13 héten át ment.

Erre a sorozatra még azok is nosztalgiázhattak, akik évekig rettegve bujkáltak a sorozás vagy a behívóparancs elől a sorkatonaság idején, és - akárcsak cikkíró - gyáván, nyüszítve megbújtak egy sötét sarokban, miközben nem vettek át semmiféle hivatalos iratot. A katonaélet derűs pillanataira és a butikos Nelly kebleire fókuszáló sorozatot a Moho Sapiens zenéje nyitotta, Szikora Róbert muzsikája zárta: közben viszont megtudta a néző, hogy miképp kell fejben sakkozni fogdába zárva, mi a teendő egy parancsot megtagadó, érzelgős honvéddel, de a figyelmes szemlélő megtanulhatott lóversenyes fogadási technikákat is. Vidám, gondtalan, úttörőtábori hangulatot idézett a tankon bemutatott military-divatbemutató, ugyanakkor volt némi Macskajaj-os bája az árvízjelenetnek, mikor már térdig ér a víz a lepusztult kunyhóban, de lakója még a tévét bámulta. Szerednyei Béla, Usztics Mátyás, Juhász Illés, Görög László, Bárdi György, Dózsa Zoltán tűntek fel jó húsz évvel fiatalabban, egy erősen idealizált laktanyában, víg kalandok közepette, Miki egeres és Donald kacsás sátrakban - ezen pedig legfeljebb Karádi őrmester sajnálkozhatott, a nézők nem bánhatták.

Cikkíró legtöbb szimuláns, a sorozások napjára rendre misztikus módon lebetegedő barátainak túlnyomó része csak ebből a sorozatból ismerheti a katonaság intézményét, és erős a gyanú, hogy nem pont ilyen volt. Egy renitens, erősen individualista unokatestvér pedig egészen máskép emlékszik a seregre, ő valahogy kimaradt minden mókából - ellenben sokat mesélt a kevésbé vicces fogdáról. A Mohó Sapiens, a talpig kitűzőbe öltözött Szikora és az R-Go viszont a nyolcvanas évek elején nagy bulit csaptak az akkor még létező Budapest Sportcsarnokban: nekik jobban bejött ez a military-dolog. Bár mai szemmel nézve gyakran megmosolyogtató, a kor (még itt állomásozott "ideiglenesen" a szovjet hadsereg párezer katonája) magyar tévéfilmterméséhez képet mindenképp szórakoztató és néhol látványos is volt a sorozat: a sereget nem csak egy teherautó és egy puskát cipelő baka szimbolizálta, és lássuk be, akkoriban ritkán mutogatott a tévé fedetlen, női melleket.

Pajtás újság, a military-lázról

A sorozatot 1988-89-ben forgatta a Magyar Televízió, és mivel a Honvédelmi Minisztérium támogatta, nem meglepő, hogy erősen feljavított a közeg, a vidám, kalandokban bővelkedő bakaélet bemutatása némiképp államilag irányított propaganda része volt. A sorozat legtöbb jelenetét a csobánkai kiképzőbázison és a budaörsi laktanyában vették fel. A rendezők még egy új, látványos akadálypályát is építtettek a forgatási helyszínre: ezen később a valódi sorkatonák, a "kopaszok" gyakorolhattak, valamivel kevesebb életkedvvel.

Kalmár Csaba