Újraindulhat a szuperszonikus légiközlekedés

BRISTOL, ENGLAND - NOVEMBER 23: The last Concorde to ever fly, touches down as it lands at Filton airfield on November 23, 2003 in Bristol, England. Concorde 216 Alpha Foxtrot G-BOAF, still in its British Airways livery, made its final flight of the Concorde fleet when it flew from London Heathrow Airport to Bristol Filton Airport, with 100 British Airways employees on board. It is now being preserved at Aerospace Bristol in the city where it was first designed. (Photo by Matt Cardy/Getty Images)

Az 1960-as évek óta a mérnökök világszerte egy új típusú sugárhajtóművel, az úgynevezett forgó detonációs hajtóművel (RDE) foglalkoznak, de ez soha nem jutott túl a kísérleti stádiumon. Ez most megváltozhat.

A GE Aerospace, a világ egyik legnagyobb sugárhajtómű-gyártója nemrégiben bejelentette, hogy egy működő változatot fejleszt. Az év elején az amerikai Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége 29 millió dolláros szerződést kötött a Raytheonnal, az RTX részével, egy másik nagy repülőgépipari csoporttal, a Gambit nevű RDE kifejlesztésére.

A Concorde már nem repül többé, de végre úgy tűnik, jöhetnek az utódai. Forrás: Getty Images/Matt Cardy

Mindkét hajtóművet rakéták meghajtására használnák, legyőzve a jelenlegi meghajtási rendszerek, köztük a rakéták és a meglévő sugárhajtómű-típusok hatótávolság- és sebességkorlátozásait. Ha azonban a vállalatok sikeresen működésre bírják őket, az RDE-k sokkal szélesebb körű szerepet kaphatnak a repülésben - beleértve a szuperszonikus légi közlekedés újjáélesztésének lehetőségét is.

Dióhéjban az RDE a tüzet ellenőrzött robbanással helyettesíti.

Technikailag ez azért van így, mert a sugárhajtóművek az oxigén és az üzemanyag égésén alapulnak, ami egy szubszonikus reakció, amelyet a tudósok deflagrációnak neveznek. A detonáció ehhez képest egy nagy energiájú robbanás, amely szuperszonikus sebességnél következik be. Ennek eredményeképpen ez egy erősebb és potenciálisan hatékonyabb módja a tolóerő előállításának, vagyis annak az erőnek, amely a repülőgépet előre hajtja.

A hagyományos sugárhajtómű rengeteg mozgó alkatrészt használ. A forgó lapátok beszívják és összenyomják a levegőt, majd egy égéstérben üzemanyaggal együtt meggyújtják, és gyorsan táguló forró gázokat hoznak létre, amelyek hátulról kilövellnek. Ahogy a gázok kilépnek, egy turbinát hajtanak meg, amely az egész folyamatot fenntartja. Az RDE egyszerűbb. Az elöl belépő levegőt két koncentrikus henger közötti üreges térbe kényszerítik. Amikor üzemanyagot pumpálnak ebbe a területre, az összekeveredik a levegőben lévő oxigénnel, és felrobban, forgó szuperszonikus lökéshullámot hozva létre, amely spirálisan körbejárja a rést, és a hátsó részen távozik. Ha egyszer elindult, a detonáció önfenntartó.

Újáéled a szuperszonikus utazás?

Amióta a Concorde-ot, amely 2 Mach sebességgel tudott repülni, 2003-ban kivonták a forgalomból, különböző csoportok egy utód megépítésével foglalkoztak. A coloradói székhelyű Boom cég hamarosan egy kis prototípus tesztrepülésére készül. Ha sikerrel jár, a cég egy 80 férőhelyes, Overture nevű repülőgépet fog építeni, amely 1,7 Mach sebességre képes. A Boom azt állítja, hogy a Concorde-nál gazdaságosabban és halkabban lesz képes erre a hagyományos sugárhajtású, speciálisan kialakított szívó- és kipufogófúvókákkal ellátott repülőgépek segítségével, amelyekkel elkerülhető az utánégető szükségessége.

De a hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgépek mögött elkerülhetetlenül fellépő hangrobbanás kezelése már más kérdés.

A kutatók úgy vélik, hogy ezt is csökkenteni lehetne, de nem lehetne teljesen elnyomni. A repülőgép törzsének és szárnyainak módosításával a mérnökök úgy vélik, hogy csökkenteni tudják a hangrobbanás hatását a talajra. Ez a munka segít eldönteni, hogy a jövőbeni szuperszonikus utasszállító repülőgépek a Concorde-hoz hasonlóan csak az óceánok felett repülhetnek-e majd a hangsebességet meghaladó sebességgel.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!