A 2010-es évek legnagyobb, legkínosabb technológiai kudarcai

Lassan elköszön a 2019-es év, ezzel pedig elmúlnak a 2010-es évek, ez az időszak pedig nem volt semmi a technológia világában - mind az innovációkat, mind pedig a kínos termékeket, bukásokat, bakikat tekintve. Most az utóbbiakkal foglalkozunk, vagyis azokkal a dolgokkal, amik nem igazán jöttek be a technológiai óriásoknak 2010 és 2020 között.

Amazon Fire Phone

A mára a világ legnagyobb vállalatává váló Amazon is megpróbálkozott ebben az évtizedben egy saját okostelefon elkészítésével, aminek orbitális bukás lett a vége. A cég több mint 200 millió dollárt bukott a dolgon, és ennek következtében fennállásának egyik leggyengébb üzleti negyedévét kellett elkönyvelnie.

A Fire Phone-hoz az Androidra építkezve csinált saját rendszert az Amazon, azonban mind a szoftver, mind a hardver hiányos volt a megjelenéskor. Meg persze, a vállalatnak nem nagyon sikerült véka alá rejteni, hogy valójában a telefon csak egy újabb eszköz volt arra, hogy a vásárlókat az Amazon piacterére irányítsák.

Forrás: Origo

Google+

Ahogy a Microsoft lemaradt az okostelefonos piacról, úgy maradt le a Google a Facebooktól a közösségi médiában. Ennek pótlására jött létre a Google+, ami sokat ígért, de valójában csak egy kicsit rosszabb, kicsit máshogy kinéző Facebook volt. Persze, mivel össze volt kötve a vállalat többi szolgáltatásával, papíron nagyon sok felhasználója lett egy idő után, valójában azonban a kutya sem használta.

Végül aztán a Google+-hoz felépített szolgáltatások egy része külön alkalmazássá vált, mint a Fotók és a Hangouts, melyek azóta is kiválóan működnek. Ezenkívül végső soron a Google+-nak köszönhetjük, hogy a cég minden szolgáltatásához elég egyszer bejelentkezni a Gmail fiókunkkal, ami határozottan kényelmesebbé tette a mindennapjainkat.

Forrás: Origo

Nindento Wii U

A vállalat előző konzolja, a Wii olyan elképesztő siker lett, hogy nem mertek megválni a névtől, így jött létre a rendkívül hülyén hangzó, és mindenkit összezavaró Wii U. Ehhez társult egy rendkívül rossz minőségű érintőképernyővel felszerelt irányító, aminek a játékok többségében semmi értelme nem volt, maga a masina pedig alig volt erősebb az elődjénél, így nem csoda, hogy grafikában is hamar elmaradt az Xbox 360 és a PS3 mellett.

Végül mindössze 13,5 millió példányt sikerült eladni belőle, ami egészen elképesztően gyalázatos, főleg ha a Wii több mint 120 millió példányát nézzük. A Nintendo ezután szerencsére rendbe tette a dolgokat, és a Switch névre hallgató új konzoljuk egy kifejezetten ügyes konstrukció, ami ismét elhozta a piaci sikert.

Forrás: Origo

Steam Machine

A világ legnagyobb online PC-s játékáruházát, a Steamet működtető Valve 2012-ben állt elő az ötlettel, hogy saját márkás számítógépeket dob piacra Steam Machine néven. A terv az volt, hogy viszonylag kicsi, csendes, konzolméretű PC-ket építenek, ráadásul még egy külön kontrollert is terveztek az egészhez, ami egyébként szuperül sikerült.

A probléma csak annyi, hogy a Valve legendásan utálja a Microsoft és a Windows egyeduralmát a PC-s videojátékok terén, így saját operációs rendszert is készítettek SteamOS néven, ami a Linuxra épült, így a Steam katalógusában elérhető játékok töredéke futott csak rajta. A Valve abban reménykedett, hogy a játékfejlesztők majd lépnek, és hirtelen tömegesen kezdik majd el átportolni termékeiket Linuxra, de ez nem történt meg, sőt, a SteamOS-en még néhány olyan játék sem futott, ami egyébként működik Linuxon.

Forrás: Origo

Kinect

A Microsoftnak annyira bejött az Xbox 360-hoz kiadott mozgásérzékelős-kamerás eszköz, hogy úgy döntött, az Xbox One-t már kizárólag ezzel lehet majd kapni. Ez hatalmas buktát eredményezett: az Xbox One így jóval drágábban került piacra, mint a PlayStation 4, ráadásul a Microsoft komoly húzócímeket sem tudott felmutatni az eszközhöz, így az pár hét után a legtöbbeknél átlényegült porfogóvá.

Később a Microsoft is belátta a tévedést, és kivette a Kinectet az Xbox One mellől, így azt már csak külön kiegészítőként lehetett megvásárolni. Pedig a benne lévő technológia előremutató volt, és a mögötte álló céget később bekebelezte az Apple, és ennek köszönhetően jöhetett létre az arcfelismerős belépés, vagyis a FaceID az iPhone X-ben.

Forrás: Origo