Így vegyen PC-t, ha játszani szeretne!

Egyre közelebb érnek nyugdíjkorhatárukhoz a legmenőbb játékkonzolok, így a játékosok számára újra vonzóak lehetnek a sokak által leírt asztali PC-k. Viszonylag jutányos áron összeállítható olyan konfiguráció, amely a Playstationt és az Xboxot is maga mögé utasítja. A folyamatos beállítási problémákat, lefagyásokat még nem tudták orvosolni a játékkészítők és -gyártók, a gondtalan játékélmény továbbra is a konzolok kiváltsága marad.

Visszahódítja a játékokat a PC a konzoloktól? A PlayStation 3 (PS3) és az Xbox 360 megjelenésekor mindenki elájult a konzolokon futó, látványos grafikájú játékoktól, mostanra azonban megkopott a játékgépek fénye. Egyre több olyan program jelenik meg, ami sokkal jobban néz ki PC-n, mint az egykor szuperszámítógépes számítási teljesítményével reklámozott PlayStation 3-on vagy microsoftos riválisán. Ez persze nem is csoda, az Xbox 360 hat évvel ezelőtt, a Sony konzolja pedig öt éve került a boltokba, az ilyen korú számítógépek döntő többsége sem lenne képes a legújabb programok futtatására - ám az asztali PC-ket utólag is lehet bővíteni.

Konzol vagy PC?

Egy játékkonzol sokkal olcsóbb a PC-nél: Xbox 360-at már negyven-ötvenezer forintért, PS3-at hetvenezerért lehet venni, ez pedig jóval olcsóbb, mint egy gamer számítógép. Egy konzolon nem kell szenvedni a különböző beállításokkal, nem kell finomhangolni a grafikát és az irányítást, csak be kell rakni a programot, és indulhat a játék. Egy konzolt nem kell bővíteni, hogy fussanak rajta a legújabb játékok, legfeljebb ha elavult, lecserélni az egészet egy újabb típusra - de éppen az elmúlt hat év a megmondhatója, hogy ez a platform sokáig bírja. Ugyanakkor a konzolos játékok általában néhány ezer forinttal drágábbak a PC-s társaiknál: egy újabb játék ára eléri a 12-14 ezer forintot.

Miért jó számítógépen játszani? Mert olcsóbbak a játékok, a legtöbb új program sem több tízezer forintnál, a profi repülő- és autószimulátorok többsége pedig eleve csak PC-re jelenik meg. Az fps-játékokat lehet egérrel és billentyűzettel játszani, ezekkel pontosabban lehet célozni, rengeteg programhoz pedig különböző módosítások, például új járművek, pályák érhetőek el. Persze van sok hátulütő is: még ha kizárólag eredeti játékokat is vásárolunk, szinte biztos, hogy jó párszor belefutunk valamilyen futtatási problémába. Vagy nem indul majd el egy játék, vagy a programbeli modellekben lesz hiba, esetleg szaggatni fog, lefagy vagy kilép. Ha ezeket a kényelmetlenségeket felvállaljuk, cserébe a ma már szebb grafikáért és fejleszthetőségért, irány a PC-bolt!

A legfontosabb a grafikus kártya

Léteznek olyan laptopok, amelyek elboldogulnak a legmodernebb játékokkal, de ezek nagyon drágák, többségükért három-négyszázezer forintot is elkérnek. Ezért aki sokat akar játszani, az jobban jár egy asztali PC-vel, amelyhez néhány évente vásárolhat egy új videokártyát, ez a hardver számít ugyanis leginkább a játékok futtatásakor.

A játékprogramok dolga két főbb tevékenység körül csomósodik ki: az egyiket némi egyszerűsítéssel nevezhetjük interakciónak, a másikat megjelenítésnek. Az előbbi csoportba tartozik minden olyan számítás, algoritmus, ami a játék működéséért, logikájának megvalósulásáért, a játékos tetteire való reakciókért felel, a mesterséges intelligencia tevékenységét intézi. Az interakció alapvetően a központi processzor dolga és játéktípusonként nagyon eltérő igénybevételt jelent: míg egy sokszereplős lövöldözős játékban az összes szereplő összes tettét egyszerre kell kiszámítani, addig egy pókerautomatának hosszú másodpercek állnak rendelkezésére, hogy meghozzon egy viszonylag egyszerű döntést.

A másik csoport, a megjelenítés sokkal nagyobb tömegű, ámbár egyszerűbb terhelést jelent: a filmszerű képsorok képeinek előállítása, másodpercenként jó esetben ötvenszer frissítve, élethű sziklákkal, tengervízzel, robbanásokkal - ehhez önmagában egyszerű algoritmusokat kell iszonyú mennyiségben és sebességgel futtatni. Ehhez kellenek a grafikus kártyák, amik tulajdonképpen célszámítógépek erre a részfeladatra kihegyezve.

Melyiket a sokezerből?

Két vállalat - az Nvidia és az AMD (korábban ATi) - készít ma közforgalmú, játékmegjelenítésre optimalizált chipeket, ezekből azonban számos gyártó állít elő grafikus kártyákat, így az összkép szinte teljesen áttekinthetetlen. Ráadásul az Nvidia GeForce és az AMD Radeon márkanevű chipekből egyaránt számos változat készül, így átlagember - beleértve a szakboltok eladóinak többségét is - aligha igazodik el közöttük. Két alapszabályt fogalmazhatunk meg első nekifutásra: a harmincezer forint alatti árú kártyák előbb-utóbb csalódást fognak okozni, illetve érdemes legalább annyi pénzt elkölteni grafikus kártyára, mint arra a monitorra, amit meg fog hajtani. Ez utóbbi összefüggés főként azt hivatott példázni, hogy egy drága, azaz nagy képátlójú és nagy felbontású monitort nem fog tudni zökkenőmentesen meghajtani egy olcsó videokártya, illetve megfordítva - felesleges a nagyon drága, több képernyő párhuzamos ellátására tervezett kártya egy 20 inches alapmonitorhoz.

A vásárlási döntés finomhangolásához érdemes a Wikipédiát segítségül hívni. Az AMD Radeon és az Nvidia GeForce grafikus kártyák különböző modelljeit az enciklopédia vonatkozó szócikkeinek szerzői kategóriákba sorolják teljesítményük alapján. Az összetett műszaki paraméterek böngészése helyett érdemes a "Performance" (Nvidia) vagy "Enthusiast" (AMD) kategória tagjai közül válogatni, ezután pedig a szaklapok tesztjeire hagyatkozni. A brit TechRadar online magazin néhány napja közölt összeállítása például minden árkategóriában megkereste az ajánlható termékeket, s eszerint az alsó, 25 és 40 ezer forint közötti szegmensben négy kártya is jó vétel lehet, ezek az Nvidia GTS 450, GTX 460 és 550, illetve a Radeon HD 5770, 5850, 6790 és 6850 összeállításaira alapulnak. Az efféle, komolyabb grafikai teljesítményt nyújtó modellhez ráadásul jelentős áramfelvétele miatt nagy teljesítményű, 600-800 wattos tápegységet kell választani, ha ilyet ajánl hozzá a boltban az eladó, nem átverésből teszi.

Processzor, memória és a többi hardver

Önmagában az izmos grafikus kártya sem képes csodát tenni, ha a másik fontos hardvereszköz, azaz a központi processzor lefojtja a teljesítményét. Itt sem kell azonban egyből a méregdrága élmezőnyben keresgélni, ezeket sokkal inkább szimulációs és ipari tervezési rendszerekbe, szerverekbe szánják a gyártók. A legtöbb játék megelégszik a konzumer kategória felső szegmensébe szánt négy- illetve hatmagos processzorokkal, amelyek az Intel Core i5 és i7, illetve az AMD Phenom II X4 és X6 sorozatából kerülnek ki.

A két gyártó gyökeresen más árstratégiát követ: míg az Intel hatmagos processzorait vagyonokért (1000 dollár körül) kínálja, addig az innovációs versenyben második AMD egyenesen az átlagvevő pénztárcájába céloz kétszáz dolláros árszintjével ugyanebben a kategóriában. Az Intel processzorok a tesztek szerint jobban teljesítenek ugyan, de korántsem ötször olyan erősek, mint a versenytárs modelljei. Ugyanakkor az Intel Core i5-ös sorozatában már kapható olyan 2-300 dolláros, négymagos rendszer, ami ugyancsak megszorongatja az AMD-t. Akinek tehát az alacsony ár az elsődleges, válasszon AMD központi egységet, aki viszont többet is költene, jobban jár az Intel újdonságaival.

Nem érdemes 4 gigabájt memóriánál kevesebbel beérni, egy mai asztali gép DDR3-as modulokat tud fogadni, amiből ekkora mennyiség tíz és húszezer forint körüli összegbe kerül, ezen nem érdemes spórolni, mert az egész rendszer működését folyamatosabbá teszi. Ahhoz, hogy a számítógép mind a 4 gigabájt memóriát képes legyen kihasználni, 64 bites operációs rendszert kell használni: a Windows 7 esetében ez a kiadás ugyanannyiba kerül, mint a 32 bites verzió, csupán arra kell figyelni, hogy a megfelelő telepítőlemez legyen a gép dobozában.

Nem befolyásolja a játékok futtatását komolyan a merevlemez típusa, így ebből nem kell különlegeset választani vagy éppen újra cserélni a meglévőt. Régebben a gyártók külön gamer monitorokat kínáltak, manapság egy átlagembernek már erre sem érdemes külön költenie, bármelyik típus megteszi, akár a legolcsóbb harmincezres árkategóriából. Hasonló a helyzet az egérrel és a billentyűzettel, amelyekből szintén léteznek ugyan kifejezetten játékosoknak fejlesztett típusok, de egy márkás alapmodell is megteszi, hacsak nem a World Cyber Games kibersport-verseny döntőjére tréningezik valaki.

Százhúszezer forint a legolcsóbb gamer gép

A fent felvázoltak alapján legális Windows 7 operációs rendszerrel nagyjából 125 ezer forintra hozható ki egy olyan asztali számítógép, amelyen már játszani is lehet. Egy olcsóbb gamer masina a régebbi játékokkal elboldogul, a legújabbak pedig kompromisszumok árán - kisebb felbontásban, lebutított grafikai beállításokkal - futtathatók rajta. Egy komolyabb, izmosabb processzorral, grafikus kártyával szerelt gamer konfiguráció már legalább kétszázezer forintot kóstál, két-három éven belül azonban valószínűleg ezt is tovább kell majd fejleszteni.