Amit az LCD-monitorokról tudni kell

Vágólapra másolva!

Utánajártunk, milyen paramétereket érdemes figyelni egy lapos képernyős monitor vásárlásakor. Kipróbáltunk néhány olcsóbb és drágább LCD-monitort is, hogy meggyőződjünk előnyeikről és hátrányaikról.

Vágólapra másolva!

Windows Microsoft Windows monitor

Mivel a jelenleg kapható LCD-képernyők köre még a hazai boltokban is szokatlanul bőséges, három olyan típust próbáltunk ki, amelyek valamilyen szempontból érdekesebbek az átlagnál.

Elsőként az Acer AL1916WS jelzésű, 19 collos monitorát próbáltuk ki, amelynek fő érdekessége, hogy ez az egyik legolcsóbb szélesvásznú LCD, amelyet itthon árulnak. Felbontása 1440x900 pixel, kontrasztaránya, fényereje és válaszideje átlagos (500:1, 300cd/m², illetve 8 ms), 150 fokos horizontális látószöge nem a legjobb, de megteszi. A bruttó 60-65 ezer forint körüli áron kapható típus átlagfelhasználóknak ideális. Bár kontrasztaránya nem a legnagyobb, filmeket azért lehet nézni rajta, a 16:10-es képarány pedig kifejezetten jól jön például DVD-zéskor.

Másodjára az LG új, L1952S jelzésű, 19 collos LCD megjelenítőjét teszteltük. A 80-90 ezer forintos árú típus sajnos nem szélesvásznú, pedig szokatlanul nagy, 1400:1-es kontrasztaránnyal rendelkezik, ami különösen filmnézéskor, játékprogramok használatakor előnyös. Böngészés közben inkább lehúztuk a fényerőt, hogy ne vakítson annyira. A kontrasztarányon kívül a monitor felbontása (1280x1024 pixel), fényereje (300cd/m²) és válaszideje (8 ms) is átlagosnak mondható, 160 fokos látószögéhez hasonlóan. Gombjait furcsa módon oldalt, besüllyesztve helyezték el, ez kissé zavaró.

A harmadik kipróbált terméket 120 ezer forint körül lehet megvenni: a szélesvásznú Viewsonic VX2025wm típus már 20,1 collos képátlót kínál, s felületén 3-400 ezerrel több képpont található. Ez a különbség érezhető is, az 1680x1050 pixeles felbontásban használható monitoron a nagyfelbontású digitális fotók, filmek nagyon jó minőségben jelennek meg. A képernyő az LG-nél gyengébb, de azért jónak mondható, 800:1-es kontrasztaránnyal, s a fenti típusokkal azonos válaszidővel és fényerővel rendelkezik, viszont látószöge 176 fokos, azaz oldalról is kifejezetten jól látható. A monitorok közül ez az egy beépített hangszórókat is tartalmazott - ezek inkább csak irodai célra alkalmasak - s a VGA mellett DVI-csatlakozóval is felszerelték, viszont duplaannyiba kerül, mint az elsőként tesztelt Acer modell.

Az érdekesség kedvéért kipróbáltunk egy Dell E1505-ös laptopot is: a hordozható PC-t felárért 15,4 collos átlójú, ám az előző Viewsonic monitorral azonos (1680x1050 pixeles) felbontású képernyővel is lehet rendelni. Az LCD képe noteszgéphez képest meglehetősen jó - bár a képernyő egyéb paraméterei nem ismertek. A magas képpontszámnak köszönhetően a digitális fotók tűélesek, a videók is gyönyörűek, bár a tükröződő borítás kültéren nagyon megnehezíti a használatot. Az összhatás mégsem tökéletes: a nagy felbontás miatt a betűk mérete meglehetősen kicsi és nehezen olvasható, bár erre maga a gyártó is felhívja a figyelmet weblapján.

Olvasható betűket az LCD-re

Olvasói visszajelzések és tapasztalataink szerint LCD monitorra váltva sok felhasználó találja nehezen olvashatónak a menüpontok, dokumentumok vagy weboldalak betűit még akkor is, ha az nem extrém nagy felbontású. Szerencsére néhány trükkel könnyebbé lehet tenni a munkát, így a kifejezetten "szemkímélés" céljából vásárolt monitor használata sem fárasztja le a látószervet rövid idő alatt.

Windows XP operációs rendszeren első lépésként érdemes a ClearType funkciót aktiválni, amely jelentősen javítja a szöveges információk olvashatóságát, mint az a jobb oldali képen is látható. (Az aktiválást az alábbi linken lehet elvégezni.)

Ha a szövegek olvasása még ekkor is sok hunyorítást igényel, érdemes megpróbálni azt, hogy a képernyőbeállítások közt - a Start menü - Vezérlőpult - Megjelenítés - Beállítások - Általános menüpontja alatt - a DPI-értéket a korábbi 96-ról (normál) 120-ra (nagy) állítjuk át.

Amennyiben csak a Windowsban megjelenő menük karaktereit találjuk aprónak, azt ugyancsak a Start menü - Vezérlőpult - Megjelenítés - Megjelenés menüpontban, a betűméret opciót kell átállítani nagyra. Sajnos a Windows XP sajátossága folytán ebben a menüben hiába növeljük meg a betűméretet, a PC-re telepített szoftverekre nem érvényesülnek maradéktalanul az elmentett beállítások: a felhasználó által megadott betűméret az egyes programok esetében csak olyan menüpontokra vagy szövegboxokra érvényesül, melyek esetében a fejlesztő nem adott meg konkrét méretet. Ennek következtében az egyes alkalmazásokban a betűk méretét sokszor külön-külön át kell állítani - és sajnos az is előfordulhat, hogy valamelyik szoftver esetén erre nincs is lehetőség.

Töpörödött weboldalak

A weboldalak döntő többségét jelenleg is 800x600 pixeles képernyőkre optimalizálják, így ezek a honlapok egy komolyabb felbontású monitoron roppant kicsik, nehezen olvashatók. Persze a betűméretet minden böngészőben állítani lehet, ám ekkor másik probléma léphet fel: a nagy betűk szétnyomják az oldal szerkezetét, összefolynak vagy kitakarják egymást, a cikkeket illusztráló képek ráadásul kicsik maradnak.

Forrás: [origo]
Jól nagyít az IE7, bénán a Firefox

Ha valakit zavarnak a mini weboldalak, két jó és egy rossz megoldás közül választhat. A legjobban használható megoldásnak jelenleg az tűnik, ha telepítjük az Internet Explorer készülő 7-es változatának tesztverzióját vagy az Opera 9 végleges változatát (ez utóbbi megbízhatóbb). Ez a két szoftver ugyanis már rendelkezik olyan zoom funkcióval, amely hiba nélkül képes felnagyítani a teljes weboldalak tartalmát. A Ctrl billentyűt és a +/- gombokat nyomkodva az IE7-ben és az Operában nemcsak a betűk, hanem a képek, flash-animációk is felnagyíthatók.

A programok a képek és animációk felnagyításához valamilyen javító algoritmust is használnak, így a sokszorosára nagyított fotókat is élvezhető minőségben lehet vele megtekinteni - természetesen némi minőségi romlás így is tapasztalható, de ez még így is bőven jobb, mintha a szemünket hunyorítanánk minden percben. Az Operával és az új Explorerrel szemben a Firefox csak a betűk méretét növeli - ez a megoldás azonban inkább csúf, mint hasznos.

Felbontástól független felület kell

Persze a fenti módszerek egyelőre csak részleges megoldást kínálnak a kicsi betűk, apró ikonok problémájára végleges megoldást azt jelenti majd, ha a teljes operációs rendszert felbontásfüggetlenné teszik. A probléma nem csak a Windows esetében létezik, az ikonok, menük mérete az Apple gépeken használatos Mac OS X-en is a felbontástól függően változik. A pletykák szerint a cég az év végén rukkol majd elő operációs rendszerével, amely már vektorgrafikus alapú lesz, így a használt méretű felbontásnak megfelelő méretűre lehet benne nagyítani vagy zsugorítani a menüket, gombokat.

A fenti problémára ígér megoldást a Microsoft is a Windows jövőre megjelenő, Vista nevű új változatában: a redmondi cég közlése szerint az új változat Aero nevű grafikus felületét nagy felbontás mellett is kényelmesen lehet majd használni, s például az ikonokat is tetszés szerint lehet majd méretezni benne.