Tudományos kutatás otthoni PC-vel

Szerte a világon, a felhasználók millióinak számítógépein hatalmas processzorteljesítmény hever kihasználatlanul. Ezt az óriási kapacitást az  interneten keresztül kutatási célokra is fel lehet használni a világhálón keresztül.

A SETI@Home megjelenése utáni években eleinte lassabban, majd mára gombamód szaporodni kezdtek a hasonló elosztott projektek. Különböző kategóriájú (természettudományos, élettani kutatásokkal foglalkozó, matematikai, kriptográfiai, az internet felépítését kutató stb.) projektek indultak, mindegyik más-más módon közelítve a kulcskérdéshez: meggyőzni a felhasználókat, hogy telepítsék és futtassák az alkalmazást.

Akadnak látványos, csillogó felületű programok, mások egy nemes cél (AIDS-vakcina kutatása stb.) vagy az érdekes tudományos eredmény ígéretével csábítanak. Megint mások bizonyos feltételekkel pénzbeli viszonzást ígérnek a befektetett számítások fejében. Ezek azonban még jellemzően nem úgy működnek, hogy minden résztvevő fizetséget kap az elvégzett munkával arányosan, hanem csak egy-egy szerencsés kiválasztottnak jut egy kisebb-nagyobb nyeremény, általában a projekt sikeres lezárásakor.

Megjelent néhány elosztott projekt is, ahol minden résztvevő fizetséget kapott, azonban a különféle meggyőzési módozatok olyan jól beváltak, hogy enélkül is éppen elég felhasználó rávehető egy-egy projekt támogatására. Így a fizetős projektek szép lassan kihaltak, mellesleg több hónapnyi munkáért is csak igen-igen kevés pénz (néhány száz forintnak megfelelő összeg, amelyhez hozzájutni sem volt egyszerű) ütötte a számítógép-tulajdonos markát. A legtöbb projekt ugyanakkor egyetemi vagy olyan tudományos környezetből kerül ki, ahol alapvetően nem profittermelés folyik, tehát nincs is miből rendesen megfizetni a kliensgépek és tulajdonosaik munkáját. Egy szó mint száz, az elosztott internetes projektek manapság (és valószínűleg még sokáig) azoknak valók, akik már csak a "hecc kedvéért" is szívesen részt vesznek benne.

Miből válogathatunk?

Nézzük, milyen projektek közül válogathatunk, ha úgy döntünk, belevágunk! A legnépszerűbb és legrégebbi kategóriát a különböző természettudományos kutatásokkal kapcsolatos projektek képviselik, mint a már említett SETI@Home. Ebben a csoportban foglalnak helyet a klímakutatással és a biodiverzitással (evolutionHome, Lifemapper) kapcsolatos számítások, de akár a részecskegyorsítók tervezésébe is bekapcsolódhatunk.

Az orvostudományi kutatások is szép számmal képviseltetik magukat, főleg a génszekvencia-számítások és a gyógyszertesztek terén. Sikerük nyilvánvaló kulcsa, hogy könnyű felhasználókat toborozni olyan ígéretekkel, hogy az AIDS vagy hasonló rettegett betegségek ellenszerét segíthetnek megtalálni. Dönthetünk még a rákkutatás mellett (Parabon, United Devices, Find-a-Drug), és az AIDS-vakcina kifejlesztésének segítésével is megbízhatjuk a számítógépünket. Ezenkívül génszekvenciákat is számíthatunk azok jobb megértése végett (Folding@Home, Human Proteome Folding), és rengeteg egyéb gyógyszerkémiai kutatást is választhatunk (pl. Drug Design Optimisation).

Népszerűségüket tekintve a következő helyen alighanem a különböző matematikai projektek állnak, amelyekben például óriási (tízes számrendszerben 10 millió darab körüli számjeggyel leírható) prímszámokat kereshetünk (Great Internet Mersenne Prime Search, Proth Prime Search stb.), valamint geometriai és fraktálszámításokat is futtathatunk a gépünkön. Két kategóriának mára sajnos nagyjából leáldozott: az egyik a pénzügyi-tőzsdei előrejelzéseket, elemzéseket készítő vonal, amelynek utolsó reprezentánsa a MoneyBee, a másik a kriptográfiával foglalkozó számítások.

A következő kategória már egy kicsit más, mint az eddigiek. Az elosztott internettesztelő projektekben nem a felesleges processzorteljesítményt, hanem a szabad internetes sávszélességünket használhatjuk fel. Ezáltal az internet felépítését, a hálózatok hibáit deríthetjük fel (GRUB, Dimes stb.). Ide tartozott az egyik legtovább működő, részvételünkért valóban fizető projekt, a CapCal, amely a bevezetés előtt álló új internetes szerverek "torture test"-jét, azaz végsőkig elmenő "kínzását" alkalmazta annak felderítésére, hogy mekkora terhelést bírnak majd el.

Emberi tényező

Ha megengedjük magunknak, hogy egészen elrugaszkodjunk az eredeti kiindulóponttól, akkor listánkból nem maradhatnak ki az úgynevezett elosztott humán projektek sem. Ezeknek három nagy csoportját különíthetjük el. Az első csoport a "közös tudásbázis" különböző módszerekkel való felépítését célzó projektekből áll. Ezek közelebbről tekintve leginkább nagy, közös, a projekt weblapjait meglátogató felhasználók által felépített, lexikonszerű tudástárak. Egyik legismertebb képviselőjük az Internet Movie Database. Ennél általánosabb és kiterjedtebb a nagy sikernek örvendő Wikipedia, egy komplett internetes enciklopédia, amelyet bármikor bárki bővíthet vagy módosíthat, és nyilván igénybe is vehet.

Szintén humán tudományos, de nem kifejezetten enciklopédikus tudásbázist létrehozó projektek tartoznak a második kategóriába. Az Open Mind segítségével számítógépes programok mesterséges intelligenciáját fejleszthetjük, a Distributed Proofreadersszel pedig elektronikus formátumú szövegeket ellenőrizhetünk. Ehhez hasonló, egyelőre csak emberek által elvégezhető feladatokat a lelkes internetezőkre bízó projektekből is bőven akad.

A legeslegutolsó csoportba az olyan kezdeményezések tartoznak, amelyekben első pillantásra talán meglepő módon hatalmas mennyiségű reklámcsík megtekintésére vállalkozhatunk. Azonban ezek mind egy-egy olyan oldalon találhatók, amelyek tulajdonosai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az elért reklámbevétel egy részét nemes célra költik. Az esőerdők vagy az óceánok megmentése valószínűleg nem ilyen weblapok látogatottságán fog múlni, de pár gyors klikkeléssel, tehát az említett reklámcsíkok letöltésével néhány forintnyi támogatásban részesíthetjük a nekünk szimpatikus kezdeményezéseket.