E-kormányzat: hazánk a középmezőnyben

Vágólapra másolva!
Észtország vezeti, Magyarország pedig a középmezőnyben található az új és a jövőbeni kelet-európai EU-tagállamok rangsorában az internetes kormányzati szolgáltatások fejlettségét tekintve - olvasható egy brit felmérésben.
Vágólapra másolva!

A kormányzati szféra lakossági és üzleti internetes hozzáférhetőségének fejlettségét hét fő kritérium alapján vizsgáló jelentésében az Economist Intelligence Unit (EIU) - a The Economist gazdasági folyóiratot is gondozó gazdaságfigyelő és kiadói csoport - Észtországnak 5,87 pontot adott a lehetséges tízből. A balti országot Csehország (5,67), Szlovénia (5,33) és Lengyelország (4,74) követi.

A 11 országot - köztük Törökországot - tartalmazó listán az ötödik helyre került Magyarország, 4,69 ponttal. Közvetlenül utána Törökország következik 4,64 ponttal. Litvánia (4,62), Lettország (4,58) és Szlovákia zárja a jelenlegi kelet-európai EU-tagok e-kormányzati fejlettségi rangsorát; a teljes lista két utolsó helyét a két térségbeli tagjelölt, Románia (3,99) és Bulgária (3,71) foglalja el.

Az EIU elemzése Magyarországról azt írta, hogy az az e-kormányzat területén a lassan fejlődők közé tartozik. A magyar informatikai és hírközlési minisztérium csak tavaly, a térségben "évekkel lemaradva" öntötte formába az információs társadalom kiépítésének 2004-2006-ra szóló tervét. Az információs társadalom általános fejlesztésének lanyha ütemét jelzi, hogy a magyar kormány rendkívül lassú például az online minisztériumi közbeszerzési programok kiépítésében - áll a jelentésben. Az összpontszámot adó hét kritérium egyikében, az üzleti szférának nyújtott internetes közigazgatási szolgáltatások sorrendjében Magyarország a 11 vizsgált ország közül az utolsó az EIU listáján, 4,19 ponttal a lehetséges 10-ből. Ebben az alkategóriában még a középmezőnyben lévő Románia is 6,16 pontot kapott; az első helyre Csehország került 7,57 ponttal.

Az EIU szerint a térségben különösen Magyarországnak kellene jelentősebb beruházásokat eszközölnie az interaktív államigazgatási eljárási rendszerek kiteljesítésébe. A magyar kormányzati portálok jórészt csak információval szolgálnak, ahelyett, hogy tényleges tranzakciókat lehetne rajtuk lebonyolítani, és csekély a fejlődés olyan kulcsterületeken, mint a vámszolgáltatások vagy a közbeszerzés - áll a londoni elemző cég új jelentésében.

Az EIU szerint egyébként az e-kormányzat többet jelent puszta közigazgatási szolgáltatások nyújtásánál; a rendszer integráns része az e-demokrácia, amelynek fejlettsége megmutatja, hogy a hatóságok milyen mértékben elkötelezettek állampolgáraik mellett, amikor a digitális technológiát használják a kormányzati munka javítására. Észtországban például az internetre rákapcsolódott állampolgárok egy kormányzati portálon keresztül csaknem valós idejű kommunikációt folytathatnak a miniszterekkel politikai és törvényalkotási kérdésekben - áll a londoni jelentésben. Az e-demokrácia kiemelt alkategóriájában az EIU listáján Észtország az első 4,60 ponttal, Magyarország a harmadik 3,30 ponttal.