Tüntettek a szoftverszabadalmak ellen

Demonstrációt tartottak az európai uniós szoftverszabadalmi szabályozás megváltoztatása ellen civil szervezetek kedden, a Külügyminisztérium (KüM) épülete előtt.

A mintegy 400 fős tüntetés szervezői petíciót juttattak el Gottfried Péterhez, a KüM integrációs helyettes államtitkárához, kérve azt, hogy Magyarország a soron következő európai tanácsi ülésen változtassa meg álláspontját a szoftverötletek szabadalmaztathatóságát illetően és utasítsa el azt.

Magosányi Árpád, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének aktivistája, a rendezvény egyik szervezője az MTI-nek elmondta, hogy a szoftverek szabadalmaztathatósága esetén a magyarországi informatikai kis- és középvállalkozások versenyhátrányba kerülnének a multinacionális vállalatokkal szemben. Magosányi utalt arra, hogy az 1972 óta hatályos európai szabadalmi egyezmény előírásai szerint a szoftvereket nem lehet szabadalmaztatni. A EU versenyképességi tanácsa májusban megtárgyalt és támogatott azonban egy olyan módosítást, amely szerint az Egyesült Államokban érvényes szabályokhoz hasonlóan a szoftverötleteket szabadalmaztatni lehet.

"Versenyhátrányt és jelentős költségnövekedést jelentene a változtatás, ami a fejlesztők érdekeit sem szolgálja" - közölte Magosányi Árpád. Somogyi Péter, a demonstráción felszólaló szakember rámutatott, hogy a szabadalom 20 éves monopóliumot jelent, ami folyamatosan változó informatikai világban a szoftverek átlagos 18 hónapos átlagélet-hosszát figyelembe véve lelassítaná az iparág fejlődését, rontaná a programok minőségét és drágábbá tenné a multinacionális cégek termékeit.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) MTI-hez eljuttatott keddi közleményében tudatta, hogy fontosnak tartja az átgondolt, a jogi és gazdasági hatásokat és következményeket szem előtt tartó európai uniós szabályozás megvalósulását a számítógépet alkalmazó találmányok szabadalmazhatósága területén. A közlemény szerint az irányelvtervezettel kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása érdekében folyamatos egyeztetések folynak. Az IHM a közleményben leszögezi: alapvető jelentőségű az ország számára, hogy a szabályozás előnyös legyen a magyar szoftver-fejlesztőknek, jellemzően kis- és középvállalkozásoknak és a magyar szoftver-vásárlóknak is. A tárca álláspontja szerint ezt olyan szabályozás szolgálja, amely biztosítja a versenyt és nem eredményezi sem a szoftverek előállítási költségeinek, sem fogyasztói árainak emelkedését.

Tavaly több tucat európai akadémiai szakértő írt alá egy tiltakozó petíciót, bírálatuk szerint a szabályozás negatív hatással járna az uniós szoftverfejlesztési piacra. Magosányi Árpád, a Linuxfelhasználók Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja korábbi nyilatkozatában az [origo]-nak elmondta: a szoftverszabadalmak bevezetése ellehetetlenítené a kisebb szoftverfejlesztő vállalkozások muködését, hiszen a fejlesztésben használt elemekért borsos licencdíjat kellene fizetniük a szabadalmak birtokosainak. - A szabadalmak nem magukra a szoftverekre, hanem azok elemeire vonatkoznának, így például levédethető lenne a böngészőkben és számos egyéb alkalmazásban használatos letöltésjelző sáv ("progress bar") - vélekedett. Sokak szerint a helyzet ahhoz hasonlítható, mintha zenei ötletek, a zenék alapelemei lennének szabadalmi joggal levédethetőek.

[origo]-MTI