Digitális mikroszkópia

Ha van olyan berendezés, amelyik a mikroszkóppal felnagyított képet nagy sebességgel digitalizálja, azaz tárolhatóvá és továbbíthatóvá teszi, akkor mi lehet az akadálya a technológia elterjedésének? Talán a szemlélet, de inkább a pénz.

A digitális mikroszkóp nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó eredmény - hívja fel a figyelmet Gombás. Vannak hasonló szerkezetek például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, továbbá folynak ilyen jellegű kísérletek több kisebb külföldi egyetemi laboratóriumban. A szakember tudomása szerint azonban a külföldi berendezések sebessége meg sem közelíti a magyar mikroszkópét. A mikroszkópos lencse alatt mozgó, a metszeteket adagoló motor 300 metszetet képes egy töltésben berakni. E szövetminták letapogatása és digitalizálása egy éjszaka alatt elvégezhető. Ennyi idő szükséges tehát ahhoz, hogy egy átlagos kórházi osztály egynapi termését feldolgozzák. Ezzel szemben a "házilagos" módszerekkel előállított rendszerek egy metszetet 24 óra alatt digitalizálnak.

Kérdéses jövő

Van tehát egy elismerten jó termék, a digitális mikroszkóp. A nagy kérdés, hogy mi lesz a jövője. Csak kísérletképpen használják néhány kórházban, laboratóriumban, vagy van rá esély, hogy elterjed tömegméretekben?

Egy laboratóriumi körülmények között, kézi módszerekkel előállított berendezés jövőjét a technológia, a gyártás oldaláról mindig az szabja meg, hogy mennyire sikerül szabványosítani a rendszert, mennyire lehet megteremteni a tömeggyártás feltételeit. Ilyen irányú pozitív lépés, hogy a fejlesztők az előállítás folyamata során már megszerezték az ISO minősítést. De ez természetesen korántsem elég a sikerhez.

Az elsődleges döntés az egészségügyi intézmények tulajdonosainak - jelenleg tehát alapvetően az egészségügyi kormányzatnak és az önkormányzatoknak, elenyésző mértékben a kórházak magánbefektetőinek - a kezében van. Nekik kell eldönteniük, hogy vásárolnak-e ilyen rendszereket. Nem kevésbé nagy felelősség hárul az egészségügyi ellátás finanszírozójára, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra. Az OEP dönt ugyanis arról, hogy milyen szolgáltatásokat vásárol meg. Mondhatni tehát, hogy a tulajdonos és a szolgáltatásvásárló közösen dönt az új technológia, az új vizsgálati módszer jövőjéről.

A külföld érdeklődik

Közismert tény, hogy a mai magyar egészségügyben nagyon szűkösek a lehetőségek. Ennek dacára Gombás Péter úgy véli, hogy kivétel nélkül minden országos egészségügyi intézményt, orvosi egyetemet, megyei kórházat és igazságügyi orvostani laboratóriumot fel kellene szerelni a digitális mikroszkóppal. Annak megbecsülésére, hogy ez pontosan mekkora anyagi megterhelést jelentene, a szakember nem vállalkozik, pusztán összehasonlításképpen mond egy árat: egy hasonló, ám a hazainál lényegesen lassabb rendszer az Egyesült Államokban 150 ezer dollár.

A pénznél maradva természetesen nem szabad megfeledkezni a digitalizált metszetek tárolási költségeiről sem. Mint ismeretes, a különféle tárolóeszközök - winchesterek, szalagos és magnetooptikai tárolók - ára folyamatosan csökken. E tendencia alól azok az óriási, terabájt kapacitású eszközök sem jelentenek kivételt, amelyek a digitalizált szövettani minták esetében nélkülözhetetlenek. Egy metszet digitális tárolásának a költsége mára 1 dollár alá esett. Megjegyzendő egyébként, hogy a téma iránt óriási a nemzetközi érdeklődés. Bizonyíték erre számos szakmai folyóirat cikke, valamint az interneten megjelenő különféle publikációk. A hazai fejlesztésű berendezés kísérleti példányai jelenleg a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai Intézeten kívül az Egyesült Államokban és Németországban működnek. Gombás Péter szerint a hazai ipar alkalmas a digitális mikroszkóp gyártására. Ha beindulna a tömeggyártás, és széles körben elterjedne a berendezés, akkor már csak a megfelelő szervizhálózatról kellene gondoskodni.