2003: az internet, informatika egy éve

Szélessávú internet és állítólagos MMS-láz, spamáradat és Sulinet Expressz. Év végi számadás a számítástechnikai sajtó 2003-as termésének leggyakoribb témáiról, melyek jól megrajzolják az internet, informatika elmúlt egy évének főbb hazai vonulatait.

Mind a távközlési piaci szereplők, mind a törvényt kidolgozó Informatikai és Hírközlési Minisztérium jelentős változásokra számít a szektor 2004. január 1-én életbe lépő új szabályozási környezetétől, az Elektronikus Hírközlési Törvénytől (EHT). A törvény megszületéséig hosszú és rögös út vezetett: a szabad demokrata vezetésű informatikai tárca 2002-es nyári megalakulása után elsődleges feladatának határozta meg a korábbi szabályozás megújítását, melyre aztán másfél év elteltével került sor.

A minisztérium szándéka szerint az EHT lebontja a távközlési verseny korlátjait, megvalósítva az európai uniós jogharmonizációt s előtérbe helyezve a fogyasztói szempontokat. A törvény erős hatósági jogosítványokat ad a Hírközlési Felügyelet utódjának, a Nemzeti Hírközlési Tanácsnak, így az új hatóság a korábbinál nagyobb bírságokat és komolyabb szankciókat szabhat ki majd annak érdekében, hogy a piaci szereplőktől kikényszerítse a jogszabálykövető magatartást. Kovács Kálmán informatikai miniszter korábban elmondta: a törvény célja, hogy a fogyasztó szemszögéből nézve javulást hozzon a szolgáltatásokban a számhordozhatóság, a szabad szolgáltatóválasztás, a szociális alapú előfizetői támogatás bevezetésével, s például a fokozatosan csökkenő internetköltségek megteremtésével.

Előkészítése és elfogadása után több kritika is érte a törvényt: ellenzéki képviselők mellett távközlési társaságok is kifogásolták az új szabályozás bizonyos pontjait. november elején a több társaságot tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete fejezte ki kétségeit. Az ATSZE szerint a parlamenthez benyújtott törvénytervezet szövege és céljai között kockázatos rés tátong, ami előre vetíti az eddig hatályos törvény meghaladni kívánt hibáinak megismétlését, mert a piacnyitás további halogatásához vezet. Szintén novemberben a Freestart internetszolgáltató jelentette ki: az új hírközlési törvény ellehetetleníti az ingyenes internetszolgáltatók működését, ezt követően pedig a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (Netért) hívta fel a közvélemény és a képviselők figyelmét az internet hazai terjedését szerinte támogató szempontok törvénybe integrálására.


Nem várnak csodát

Egyelőre nem tudni, hogyan is alakul majd a hazai távközlési szektor jövő éve, mindenesetre decemberben, a szabályozási háttér megújulása előtti napokban folytatódtak a törvény által előírtakra való felkészülési munkálatok: kinevezték a január 1-én felálló Nemzeti Hírközlési Hatóság a vezetőjét és tagjait, az informatikai minisztérium sorban dolgozza ki a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, a telefontársaságok pedig készülnek az első, nagyobb változást ígéri újítás, a számhordozhatóság bevezetésére.

Csodára persze senki nem számít. A telekom-piacon az idő hozhat megoldást - vélte Havass Miklós, a Számalk volt elnöke december elején az [origo] Társalgójában, hozzátéve: a gazdasági életben a folyamatoknak felfutása és lecsengése van, elkapkodni nem nagyon lehet, vagy legalábbis nem nagyon illik az intézkedéseket.